Mesélő képek

Fogadó a 17. századból

A Petõfi téren egykor a Wattayak építették a kiskõrösi Vendégfogadót a 17. század második felében, amely aztán közel százötven évig várta az utak megfáradt vándorait. Az épület fõtérre nézõ homlokzatának helyiségeiben üzletek voltak, itt kapott helyet Petõfi apjának, Petrovics Istvánnak mészárszéke is.

Képünkön, melyet a városi könyvtár helytörténeti gyûjteményében fedeztünk fel, ez a szárny látható. A kép bal szélén lévõ kétoldali lépcsõfeljáró a vendégfogadó borozójába vezetett, jobbra mellette a lépcsõ aljánál lévõ ajtó Bergl Herman pálinkakimérésébe nyílt. A nyitott kocsibejárótól jobbra Bergl Jakab vegyeskereskedése kínálta portékáit, közvetlenül mellette nyílt egy lakás, amit Petõfi születése idején raktárnak használtak, majd Petrovics István mészárszéke következett. Ennek máig is fennmaradt alapját találhatjuk a városközponti parkban. Az egykori Vendégfogadó sarkán Balogh Sándor péksége zárta az épületszárnyat.
A fogadó egyébként nagy udvart körülzáró négyzet alakú épületegyüttesnek épült, melynek csupán ez a nyugati szárnya volt alápincézve. A hátsó épületrészben szállodai szobák, kamra, mosókonyha, istálló, cipészmûhely, egy nagy bálterem, egy kisebb terem, amelyben kaszinó üzemelt, valamint 8-10 kocsi számára kialakított kocsiszín volt. A fényképen jól kivehetõ lépcsõfeljárót a borozó alatt lévõ pince miatt kellett építeni. Ezt a lépcsõt a nép tréfásan "Nemzeti leugrom"-nak nevezte, mert a hazafias szólamokat hangoztatók nem egyszer a zsandárok elõl a lépcsõkorlátot átugorva menekültek. Az udvarból is volt a borozónak bejárata, ott is két egykarú lépcsõfeljáró vezetett a helyiséghez. Amikor 1915. január elsején megnyílt a Szarvas Fogadó, a régi, akkor már rossz állapotban lévõ Vendégfogadót lebontották.

Boda Zsuzsa