Személyes tapasztalatra van szükség az empátia kialakulásához. Egy ismert közéleti személyiség például kerekesszékbe ült, hogy úgy küzdje le az előtte álló akadályokat. Akkor jött rá, hogy egy küszöb is teljesíthetetlen kihívás lehet egy kerekes székes számára. Stefanidesz Anna nyitott gerinccel született és pár hónaposan gyermekbénulás-fertőzést kapott. Erős egyéniségének és pozitív életszemléletének köszönheti, hogy a sok hátrány ellenére ma de optimistán, boldogan él.

- Nyolcan voltunk testvérek, engem mindig szeretettel vettek körül - meséli Anna. Mégis egy évtizede úgy döntöttem, nem terhelek senkit és beköltöztem a kiskőrösi baptista szeretet otthonba. Arra tettem fel az életem, hogy erőmhöz mérten segítsem a hasonló gondokkal küszködőket. Létrehoztam a Sorsok Alapítványt és egyre több rászoruló csatlakozott hozzánk. Időnként hatalmasat zuhantam, de segítő kezek is nyúltak felém. Szabó János lehetővé tette számunkra, hogy a Dózsa György úti régi házában töltsük a napjainkat, Kecskeméti Károly és Dombovári Tiborné kérés nélkül is sokszor támogatnak bennünket. A bócsai Szabó Antal annyi festéket küldött, amivel kifestethettük az egész házat, Maros János és fia Gábor, erdőtelki vállalkozók pedig állandó munkát biztosítanak számunkra. 

Hányan élnek kerekesszékben a városban?

- Legalább negyvenen vagyunk, de nem sokat látsz közülünk az utcán. A kézi hajtású kocsikkal erőt próbáló teljesítmény már a járdákon való közlekedés is. Jó párszor emeltem szót sorstársaim kérésére, hogy miért nincs rámpa az intézmények lépcsőin? A legtöbbször az a válasz: mert nincs rá igény. Pedig lenne, csak sokan el sem indulnak otthonról, mert tudják, úgysem tudnak bejutni. Például a művelődési ház kulturális rendezvényeiről is kiszorulunk. Remélhetőleg ez a gond megoldódik, ha felújítják az épületet.

A felnőttek, vagy a gyerekek toleránsabbak a kerekes székesekkel szemben?

- Amíg egy felnőtt sajnálkozva végigmér, addig a gyerek a világ legtermészetesebb módján megkérdezi: neked miért nincs lábad? Aztán, ha fagyizni megy, odaszól: hozzak neked is? A felnőttek közül a legtöbben maguktól nem segítenek, kérni kell, az pedig egy idő után nagyon megalázó. Sokan talán menekülnek. Attól, hogy ők is bármikor kerülhetnek hasonló helyzetbe. És amiről nem veszünk tudomást, arról azt hisszük, elkerül bennünket. Volt, aki egy nadrágot hozott, hogy hajtsuk fel a szárát. Amikor meglátta, hogy tolószékes vagyok, megkérdezte: biztos, hogy meg tudom csinálni?

Milyen munkát vállaltok?

- Tavaly nagyon sokan vettek nálunk horgolt karácsonyi angyalkákat, díszeket. Idén is várjuk a megrendeléseket. Varrunk, hímzünk, horgolunk, kötünk. Kisebb átalakításokat vállalunk, zipzár bevarrást, függönyszegést. Bölcsődei, óvodai jelek hímzésében, tornazsák, falvédő, vagy bábvarrásban is jók vagyunk. Szívesen vállalunk minden kézműipari munkát, jómagam pedig német nyelvből korrepetálok. Igyekszünk munkával biztosítani a rezsiköltséget. Hála Istennek bizakodva indulunk a télnek.

A gyerekek nyíltan megkérdezik, neked miért nincs lábad? Ők még kérés nélkül segítenek, míg a felnőttek sajnálkoznak – mondja Stefanidesz Anna.