Mi a legnagyobb különbség az egypetéjű ikerpárok között? Van, akiknek csupán a hajuk hossza különbözik, de akad olyan is, akik teljesen másnak látják magukat, holott egy laikus szemlélő semmilyen eltérést nem tudna felfedezni.

Kiss-Berdó Ádám és Ákos

Ugyanaz a hang, beszédstílus, gondolkodásmód, érdeklődési kör. Mindketten szeretik a focit, és mindketten műszaki beállítottságúak. Ákos az Eckerle Bt-nél, Ádám a Kurz Plast Kft-nél dolgozik.

Mint az egypetéjű ikrek, egymás tükörképei: Ákos jobb-, Ádám balkezes.

- A helyi gimnáziumban jócskán kihasználtuk az ikerségünk – mondják szinte egyszerre. - Fizikából Ákos felelt Ádám helyett (5-ösre), történelemből pedig Ádám javított Ákos helyett. Persze a cserét csak ezúttal leplezik le a tanárok előtt. 

- Focimeccsen Ákos kezdő volt, Ádám csere, szünetben mezt cseréltünk az öltözőben, hogy ne kelljen az edzőnek hivatalosan cserélni. A bíró kaphatott egy fülest, és a nyakláncunk alapján próbált különböztetni minket. De mi a nyakláncot is átcseréltük és így mentünk ki a pályára. Sűrű elnézést kért a tévedéséért. 

- Sokszor kérdezik, hogy van-e telepatikus kapcsolat ikertestvérek között. Ilyesmit még nem éreztünk, ennek ellenére folyamatosan megtréfáljuk a környezetünket. Begyakoroltuk, hogy ha megcsípem magam, akkor Ádám felszisszen, és fordítva is működik.

- Egyszer saját magam is összekevertem a testvéremmel – meséli Ákos. - Az autó anyósülésén ülve belenéztem a visszapillantó tükörbe és azt hittem, a mögöttem ülő testvéremet látom. Megkérdeztem Ádámot, hogy miért bámul?

A hasonlóság még az utódokat is megtéveszti: Ádám kisfia is mondta már Ákosnak, hogy apu.

Szentgyörgyi Csilla és Kati

A ’88-as születésű hölgyek saját bevallásuk alapján tűz és víz. Aztán kiderült, egyforma az ízlésük: ruhában, sminkben, érdeklődési körben, de még a zenében is egy a kedvencük. A gimnázium után tervezték, hogy külön útra térnek, ám a felvételi ponthatárok keresztülhúzták a számításaikat, és egy helyre vették fel őket. Ma csoporttársak a Szegedi Tudományegyetemen, egy kollégiumban, egy szobában laknak. Egy a konfekcióméretük, együtt választanak ruhákat és örömmel csereberélik is egymás között. Egyetlen apró különbség van közöttük: a férfiakban más-más dolog fogja meg őket.

Hertl Judit és Edit 

A Hertl családot meglepetésként érte, hogy iker lányoknak adott életet az anyuka. 1978-ban ugyanis csak a császármetszésnél derült ki a kettős gyermekáldás.

- Az iskolai évek alatt végig együtt voltunk, általános- és középiskolába is együtt jártunk –mesélik. - Csak a főiskolán szakadtunk el egymástól, de egy városban tanultunk, így akkor is napi szinten találkoztunk. Ma Judit falugazdászként dolgozik Kiskőrösön, Edit pedig a város általános iskolájában sajátos nevelési igényű gyermekeket oktat.

- Hasonlóságunkra alapuló csínyt ritkán követtünk el, talán a főiskolán egyszer a kémia gyakorlati órámra Edit ült be. Viszont egymás ismerősei rendszeresen összetévesztenek bennünket, amiből sokszor mulatságos helyzet adódik. Ezért inkább mindig mindenkinek köszönünk. Láthatatlan kapocs, az egymás iránti szeretet és a ragaszkodás jellemzi a kapcsolatunkat.

Csvila Zoltán és Gábor

Csviláné Erzsike a Király Csemege vezető eladója sugárzó arccal mesél ikerfiai születéséről. 

- Rajtam kívül csak nagyon kevesen tudták megkülönböztetni őket. Egyforma ruhában járattuk a fiúkat, csupán egy-egy apró jel utalt rá, hogy például melyik cumi kié. Az elsőszülött Zoltán piros jelet kapott, Gábor kéket. Szinte elválaszthatatlanok voltak. Ugyanazt a szakmát választották, aztán a katonai pálya külön útra terelte őket. Zoli ma Hollandiában él, Gábor két félévet húzott le Afganisztánban, majd Törökszentmiklóson telepedett le. Nemrégiben szinte egyszerre döntöttek amellett, hogy civil területen folytatják a munkájukat. Ragaszkodásuk ékes példája, hogy nincs olyan nap, hogy ne hívnák egymást telefonon. Apró különbségek azért kialakultak jellemükben: Gyerekként Zoli volt a dominánsabb és a hasát is jobban szerette. Gábor, aki fél kilóval kisebb súllyal született, engedékenyebb. Mára huncut kissrácokból komoly felnőttekké váltak, azonban egy dolgot megőriztek: a szeretetet, amelyben felnőttek.