Szabó Józsitól megszokhattuk már, hogy ide-oda repked sárkányrepülőjével a világban. 

Nemrégiben azonban tőle egészen rendkívüli módon a szárazföldi utat választotta, és feleségével, Etával valamint annak barátnőjével felfedező kalandtúrára indult a boszniai piramisok völgyébe, Visokoba. 

- Tavaly bejártuk Etával az egyiptomi fáraók birodalmát, ami rendkívüli módon megtetszett mindkettőnknek. Akkor hallottam arról, hogy Kiskőröstől alig félezer kilométerre is találhatóak hasonló régészeti leletek és elhatároztuk, hogy legközelebbi utunk a boszniai piramisokhoz vezet - meséli Józsi. - Míg az egyiptomi piramisok korát 4-5 ezer évesre teszik, az európai piramis-komplexum keletkezését mintegy 30-40 ezer évvel ezelőttre datálják.

Eszéktől autópályán hasítottunk a bosnyák határig, aztán már csak 150 kilométert kellett megtennünk. Visokóban szállást kerestünk, idegenvezetőt fogadtunk és másnap reggel indultunk a kalandtúrára. Nyelvi nehézségeink nem voltak, mivel feleségem jól beszéli a bosnyák nyelvet és én is több alkalommal jártam már hasonló nyelvterületen, így értettük egymást. 

Mi fogott meg benneteket a leginkább?

- Személyesen is találkoztunk Semir Osmamagic-kal, a Szarajevótól mintegy harminc kilométerre lévő visokoi ásatások vezetőjével, aki saját vagyonából finanszírozta a kutatásokat. Az Amerikából hazatelepült szociológus, nemzetközi gazdasági szakember régi vágya volt, hogy a közép- és dél amerikai régészeti kalandozásai után, a gyermekkorában felfedezett rejtélyes leletek eredetét kutassa. 2005-ben tűnt fel neki, hogy a visokoi hegyek oldalai szimmetrikusak és megegyeznek az égtájakkal. Próbaásatásokat végzett. Először a legnagyobb Nap piramis egy részét tárta fel, majd felfedezte, hogy a völgyben további piramisok is vannak. Persze mindez nem volt egyszerű, hiszen az évezredek alatt bőven befedte már a szabályosan megmunkált köveket a talajtakaró és a növényvilág. S bár a szakma szkeptikus, ő rendíthetetlenül hisz az igazában, amit tudományosan is igyekszik alátámasztani.

Mégpedig?

- A műholdfelvételek is bizonyítják, hogy a piramisok oldalai szabályos háromszögekből állnak. A tökéletes tájolás is őt bizonyítja, mivel a Nap, a Hold, a Sárkány, a Szeretet, valamint a Föld temploma névre keresztelt piramisok egymáshoz képest - az egyiptomi piramisokhoz hasonlóan - pontos mértani tájolásban állnak. A hőtérképes vizsgálatok pedig kimutatták a hegy gyomrában lévő kamrákat, labirintusokat, járatokat. Rendkívüli szilárdságú kötőanyagot is találtak a próbafúrások során, a szabályos, éppen ezért feltételezhetően emberi kézzel megmunkált hatalmas homokkő kőtömbök között. A geológiai talaj-radar vizsgálatok a piramisokat beborító földrétegről is kiderítették, hogy lerakódások. Ennyi egybeesés nem lehet a véletlen műve.

A labirintusokat is bejártátok?

- A feltételezések szerint minden piramist föld alatti járat köt össze, de csak egy részét tárták fel. Abban a fagerendákkal megerősített, háromszáz méteres alagútban, amit láttunk, félreérthetetlen nyomait lehetett felfedezni a civilizációnak. Egyébként többek között egyiptomi, jordán és olasz kutatócsoportok is megerősítették a felfedezés hitelességét. Ásatási mintákat vettek, amiket Kairóban elemeznek.

Rendkívülinek számít ez a felfedezés?

- Ha bizonyítást nyer, hogy ezek tényleg piramisok, akkor megdől a Fáraók Völgyének egyedülállósága, sőt, a boszniai Nap piramis, a maga 220 méter magasságával lesz a világ legmagasabb piramisa. Mellette eltörpül Khufu fáraó 148 méter magas egyiptomi nagy piramisa is.

A bosnyákok mit szólnak mindehhez?

- A kisváros lakói barátságos, békés emberek. Segítőkészek, udvariasak az idegenekkel szemben és olcsó az ott tartózkodás is. Alig 10 euróért kaptunk szállást az ötcsillagos hotelben. Tagadhatatlan, hogy az idegenforgalomból nyert bevétellel jól járnak, hiszen mi is több külföldi csoporttal futottunk össze a pár nap alatt. Ők is megerősítették, hogy kolosszális méretű piramishegyek állnak Bosznia-Hercegovina szívében. És aki nem hiszi, járjon utána, egy próbát megér. Mi pedig szívesen segítünk és útbaigazítjuk a vállalkozó szellemű kalandutazókat.

A szabályos formájú hegyek egy letűnt civilizáció maradványai – vélik a felfedezők.