Mire költené a milliókat?

Hetente költjük, persze csak gondolatban, Fortuna ajándékát. Szombatonként szinte sorok állnak a Petőfi utcai Lottózóban, hogy feladják a szelvényeiket az áhított nagy nyeremény reményében. Torgyik Jánosné, az üzlet tulajdonostársa elmondta, a kőrösiek szerencsés emberek. Gyakran, szinte hetente előfordul 100 és 500 ezer forint közötti nyeremény a városban. Tipp mixen nem ritka a millión felüli összeg. Sorsjeggyel pedig eddig hárman diadalmaskodtak: nekik öt-ötmillió ütötte a markukat. Az idén is volt már nyertes! Az óránkénti sorsolásos akciókban egy ügyfél 2 millió forintot nyert, Kriskó Zsuzsa néni pedig egy csodaszép Seat Leon tulajdonosa lett! 

Telitalálatos ötös lottó eddig még nem volt, de négyes évente akad. A hatos lottó nem annyira népszerű a városban, de ötös találat azon is – legalább háromévente - előfordul.

Lendvai Márk: Ritkán lottózom, inkább a kaparós sorsjegyek vonzzanak. Abból rögtön tudom, hogy nyertem, vagy nem. Ez legalább biztosan nem manipulálják. A nyerési esély is jobb, igaz kevesebb a feldobott összeg. Milliárdok csak megbolygatnák az ember életét. Persze könnyen csábulnék én is nyaralás, buli és nagy családi ház vásárlására. Koncertekre, fesztiválokra is jutna bőven, azonban csak takarékosan, mert hamar el lehetne tapsolni Dárius kincsét is, ha nem ésszel költ az ember.

Kuti Krisztina: Nem vagyok egy szerencsés típus. Most is az édesanyám nyereményét jöttem beváltani. Vett egy kaparós sorsjegyet a postástól, és 27 ezer forintot nyert rajta. Alig akart hinni a szemének! Néha persze én is játszom Fortunánál. Általában skandináv lottót adok fel. Ha én nyertem volna meg a múltkori közel két milliárdot nem tartottam volna meg mindet. Vennék egy házat a családnak, és a gyerekek továbbtanulását finanszíroznám. A többiből adakoztam volna, beteg gyerekeknek. 

Vincze F. László: Nagyon ritkán lottózom. Nem szoktam szerencsejátékokra költeni. Úgy gondolom, a gazdagoknak sincs több öröme, mint a szegényeknek. A boldogságot ugyanis nem pénzben mérik! Ha én nyertem volna meg a két milliárdot, a 90 százalékát biztosan adományok támogatására ajánlottam volna fel. Fogyatékos és beteg gyerekek gyógyítására, és az egyház működésére. Ennyi pénz ugyanis nem szükséges egy embernek, a maradék 10 százalék pont elég lenne a családi kassza stabilizálására.