Font Sándort, a vidékfejlesztési miniszter képviselőjét választotta meg elnökének a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) a július 30-i rendkívüli ülésén.

A térség országgyűlési képviselőjét ezúttal a régiókhoz kötődő fejlesztési pályázatokat kiíró, befogadó és elbíráló szervezet kompetenciáiról, lehetőségeiről és céljairól kérdeztük.   

- A DARFT az önkormányzatok és a térségben élő vállalkozók fő motiváló ereje – vázolta a szervezet hatáskörét Font Sándor - Döntései nyomán rajzolódik ki az érintett három megye – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – fejlődési iránya.

A DARFT által közzétett pályázati, fejlesztési elképzelések a vállalkozás élénkítésétől a turisztikai, közművelődési célokat szolgáló pályázatokon át érintik az oktatás, a kultúra, az infrastruktúra területét. Ezeknek a pályázatoknak a jellemzője, hogy a térséghez kötődnek. Például a településeket összekötő utak fejlesztési pályázatát rendszerint ez a tanács írja ki.

Éppen ezért elképesztő, hogy például a Kiskőrös és Izsák közötti útszakaszt az utóbbi négy év alatt csak szakaszosan újítgatták, foltozgatták, nem sikerült egy projektben megoldani a rekonstrukciót, pedig néhol már-már életveszélyes az útpálya.  

Milyen helyzetet vett át a DARFT-ban?
- Érzékeltük, hogy Csongrád megye, konkrétan Szeged pályázati nyertessége aránytalanul nagy súlyú volt a korábbi elosztási gyakorlatban. Bács-Kiskun megye érez politikai diszkriminációt abban, hogy nem jutott a súlyához mérten megfelelő arányhoz.

Akár a lakosság lélekszáma, akár a településszám, vagy a gazdasági szerepe alapján is nézzük. A befizetett SZJA és vállalkozói nyereségadó tekintetében majdnem egyedül képvisel akkora erőt Bács-Kiskun, mint Békés és Csongrád megye együtt. Az aránytalan elosztást mindenképpen meg kívánjuk változtatni a jövőben.

Ez a jelenség ismét felszínre hozza a megye vagy régió kérdését. Véleménye szerint van-e létjogosultsága a pályáztatási gyakorlatban a régiós elosztásnak?
- Az országgyűlés őszi ülésszakában kerül a képviselők elé az a törvény, ami visszaállítja a megyei hivatali rendszert. Ezzel – várhatóan januártól – egyetlen nagy megyei kormányzati hivatalba kerül majd minden olyan szervezet, aminek valaha is megyei kirendeltsége volt.

Ez érinti az APEH-et, a VPOP-t, a földhivatalt, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt, a munkaügyi hivatalt… Tehát valamennyi, egykor megyei kirendeltséggel rendelkező, majd regionalizált szervezet újraéled, egyetlen hivatali szervbe tömörítve. Ez a folyamat nem érinti egyelőre a területfejlesztési tanács munkáját.

Látható-e már pontosan, hogy milyen összegek fordíthatók fejlesztésre a következő időszakban?
- A pályázati pénzek többsége az Európai Uniótól érkezik, ehhez teszi hozzá az önrészt a pályázó, vagy az állam. Az uniós pénzügyi év 2007-től 2013-ig tart, amire megnyitottak uniós forrásokat. Ebben az időszakban nevesíthető pénzösszeg áll minden ország rendelkezésére, s ennek egy részét leosztották régiós szintre.

Első lépésként az eddig felhasznált pénzkeretről, a jelenleg folyamatban lévő pályázatok által lekötött összegről, valamint a lekötött, de fel nem használt pénzről kell képet kapnunk. Előfordult például olyan eset, hogy nem akadt pénzintézet, amely a megnyert pályázathoz meghitelezte volna az önrészt, ezért lemondtak a támogatásról.

Ezek tisztázása után derül csak ki, hogy mennyi is pontosan az a pénz, amivel 2013-ig gazdálkodhatunk. Utána újranyílik a gondolkodási lehetőség: melyek azok a prioritások, amelyek mentén a pályázatokat ki lehet írni.

Milyen szempontokat kell figyelembe venni a pályázatok kiírásakor?
- Nagyon komoly összhangra van szükség a kormányzat gazdaságpolitikájával. Ennek megfelelően a kis- és középvállalkozások támogatása mindenképpen prioritást élvez. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni az önkormányzatokról sem, és véleményem szerint fontos külön is odafigyelni a kis önkormányzatokra.

A vidék népességmegtartó képességében viszonylag kis összegekkel jelentős lépéseket lehet tenni, amikor például néhány millió forintból megújul, mondjuk egy óvoda, fejlődik az iskola, vagy parkosítással szépül a közösség, illetve új lehetőségek nyílnak a fiatalok számára a szabadidő eltöltésében… Vannak olyan példák is, amikor egy-egy önkormányzat rosszul mérte fel a helyzetet, és olyan beruházást valósított meg, aminek a fenntartása a felvett hitelek törlesztésével együtt meghaladja a lehetőségeit.

Én hiszek abban, hogy ezekben a kérdésekben – természetesen az adott önkormányzat mellett – a tanácsnak is felelőssége van.

Milyen erkölcsi, etikai hozzáállást szeretne tanúsítani a tanács elnökeként?
- Ahhoz, hogy jó döntések szülessenek, egyensúlyozó szerepkörre és jó információs bázisra van szükség. A tanács döntését megalapozó információknak a valódi helyzetet kell tükrözniük a fejlesztés súlyáról, okáról, logikájáról, következményeiről…

Ebben számítok a tanács tagjaira. Sok összetevője van annak, hogy egy beruházás működjön. Egy pályázat az alaplökést tudja megadni, vagy a magasabb szintre való lépéshez az első lendületet nyújthatja. A bírálat során kiegyensúlyozónak kell lennünk a nehéz, olykor kritikus, vagy akár kényes kérdésekben.

De visszatérnék a bevezető gondolatokhoz, amikor ismét csak azt mondom: mindenekelőtt régiónk helyzetbe hozását, gazdasági fejlődését fogjuk szem előtt tartani mostantól.