Lesz-e ismét zárjegy a palackos boron? Ez a kérdés tartotta lázban az elmúlt hetekben a térség borászait. A kezdeményezés hátteréről Font Sándor országgyűlési képviselőt, a parlament mezőgazdasági bizottság elnökét kérdeztük.

- Frakció elnökségi ülésen kaptam a megbízást, hogy vizsgáljam meg: milyen hatásai lennének egy ilyen intézkedésnek. Mint ismert, 1999 és 2002 között volt zárjegy a boron, és minden borász, aki erről őszintén beszél, arról számol be, hogy azonnal megnövekedett a számlás forgalma. A Medgyessy-kormány 2003. január 1-jétől megszüntette a palackos (kettő literes és az alatti kiszerelésű) boroknál a zárjegyet, míg az e feletti kiszerelési egységek esetében megmaradt – foglalta össze az előzményeket a politikus. 

- Mi a jellemző gyakorlat ezzel kapcsolatban Európában?

- Általános helyzet, hogy rajtunk kívül mindenki használ zárjegyet, vagy ezzel egyenértékű minőségtanúsító védjegyet. Egyedül Németország kivétel, ők viszont egy teljesen más szabályozással oldják meg a beazonosíthatóságot. Az üveg nyakán keresztülhúzott, hologramos, csíkszerű, klasszikus pénzügyi zárjegy terjedt el például a mediterrán országokban és Ausztriában. Az osztrákok például a kapszula tetején, köralakban alkalmazzák, így nincs szükség külön zárjegyfelhúzó gépsorra. 

- Vannak-e belföldi adatok a számlázott bor forgalmának alakulásáról? 

- A borászok elmondása szerint a kereskedők a termékek mintegy 40 százalékát számla nélkül vásárolják meg. Ezt alátámasztani látszik a VPOP kimutatása is, amely szerint a 2002-es évet alapul véve – amikor a zárjegy még kötelező volt – 2009-re 65 százalékra csökkent a számlázott borforgalom. Egyértelmű tehát, hogy a számlázatlan bor forgalma a zárjegy visszavonása óta évente növekedett. 

- Mi következik ebből társadalmi, nemzetgazdasági szinten? 

- A boron jelenleg nincs jövedéki adótartalom, tehát ilyen jellegű veszteségről nincs szó. Van egyrészt az 5-10 forintos forgalomba-hozatali járulék, amit a törvény szerint marketingmunkára és piaci ellenőrzésre kell fordítani, tehát borászati célokat szolgál, valamint az áfa, aminek a be nem fizetése már súlyos veszteség az államháztartásnak. A neves borászok palackos termékeit jellemzően 1000 és 5000 forint közötti áron értékesítik, ezt alapul véve a jelen áfa szabályok szerint ez 250-1.250 forint áfa kisesést jelent palackonként. Ha számításba vesszük emellett, hogy 2002 és 2009 között változatlan volt az éves szőlőmennyiség termelésünk, tehát minimális eltéréssel tartani tudtuk a 3,3-3,5 millió hektolitert minden évben, látható, hogy mintegy 850 ezer hektoliter bor került ez idő alatt számlázatlanul forgalomba. 

- A borászok között egyöntetű ellenállást váltott ki a zárjegy ismételt bevezetése. Érveik között többek között a megnövekvő adminisztrációs terhek szerepelnek.

- Az alapkérdés itt az áfa kikerülése. Ez, ami a tiltakozóknak leginkább fáj. A nemzetközi tapasztalatok is alátámasztják, hogy a zárjegy alkalmazása nem hoz automatikusan adminisztrációs többletet. Ausztriában például az emlékezetes borhamisítási botrány után azonnal bevezették, emellett az egyik legszigorúbb bortörvényt alkották meg. Ma minden elemző e két okra vezeti vissza, hogy Ausztria minden paraméterben megelőzte Magyarországot: több nevesített minősítést nyertek osztrák borászok nemzetközi borversenyeken, és majdnem háromszoros az exportból származó bevétele annak az Ausztriának, akinek alig van termőterülete hozzánk képest. Egyébként ahol zárjegy van és szigorú bortörvény, ott egyszerű az adminisztráció, mert a zárjegy önmagában védi a rendszert. 

- Milyen esélyei vannak Magyarországon a zárjegy bevezetésének?

- A kormány jelezte, hogy nem támogatja a zárjegy vagy ellenőrző jegy bevezetését, ezért az indítványomat visszavontam. Minden adatot átadtam az áfa visszaeséséről és az európai tapasztalatokról a pénzügyért felelős államtitkár úrnak, aki úgy véli, hogy nem lehet ezeket figyelmen kívül hagyni. Tehát az elemzés tovább folytatódik, de egyelőre bizonyosan nem lesz bevezetve a zárjegy.

- Hogyan éli meg a téma kapcsán megélt támadásokat? 

- A térségben van 30-40 borászat, aki azt gondolja, hogy nem az ő érdeküket tartottam ezzel a kezdeményezéssel szem előtt. Van azonban 3-4 ezer termelő, akik pontosan értik, hogy az ő érdekükben fontos a számlázott forgalmazás helyreállítása. Csak így lehet elérni, hogy minimum az idei árszinten tartsa magát a szőlő. A korábbi 93 ezer hektárról már így is 60 ezer hektárra esett vissza a termőterület. Az idei, minőségben kiemelkedő, mennyiségben a fagy miatt kissé visszafogott évben 2,5-2,8 millió hektoliter bor kerül betárolásra, miközben 3,3-3,5 millió hektoliterre lenne szükség ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a magyar borfogyasztási igényt és 6-7 százezer hektoliter exportot. Nem nézhetjük tétlenül, hogy azok miatt, akik a zavaros ügyletekben változatlanságot akarnak, tovább csökkenjen Magyarország termésfelülete, bor importra szoruljunk, és olyan ősi mezőgazdasági kultúrát adjunk fel, ami helyett semmit nem tudunk ajánlani az itt élő embereknek.