Egyetlen összepillantás elég volt, hogy érezzük, nekünk együtt van jövőnk - mondja az ifjú pár Ildikó és Zoltán, miközben mosolyognak egymásra. - Egy baráti körbe tartoztunk - kezdi a történetüket Ildikó, és hangsúlyozza, neki nagyon imponált Zoli érett gondolkodása, no meg a vonzó tekintete. Az érzés viszonzásra talált, a többi pedig már ment magától.

Ildikó és Zoltán örömmel mondtak igent egymásnak

- Részemről szerelem volt az első pillanattól, és Zoli is mindent megtett a kapcsolatunkért. Szinte az első hónap óta ott lakom náluk, a szüleinél. Nemrég Kiskőrösön vettünk egy telket, jövő tavasszal kezdünk építkezni.
- Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert azonos az életről alkotott nézetünk, egymás barátaival is nagyon jól kijövünk - veszi át a szót az újdonsült férj. Hobbim a horgászat, és Ildikó is legtöbbször velem tart, ha a vízparton kell is éjszakázni, akkor is.

Az esküvőről visszatérve barátok és családtagok gyűrűje fogadta a fiatalokat

Szeptember 11-én volt a lagzink a Vínum Hotelben, ahol százhetvenen, sok barát és családtag jelenlétében kötöttük össze életünket. Itt tartottuk a polgári szertartást is, előtte pedig a kiskőrösi katolikus templomban tartottuk az egyházi esküvőt.

Lucza Gábor és a vőfély, Molnár Miklós hintóval vitte az ifjú párt a lakodalom helyszínére.

- A szeptember 11-i dátum először mindenkiből megdöbbenést váltott ki, azt mondták nem szerencsés - mondja Ildikó - de én kegyeletből választottam ezt az időpontot. A szüleim már nem élnek, és szeptember 10-én és 11-én van a születésnapjuk, így próbáltam az emlékük előtt adózni.

Zoltán szülei, Erzsébet és Pál boldogan fogják közre az új házasokat

- De hogy vidáman zárjuk a beszámolót - szól közbe Zoltán - reméljük, amint felépül a házunk, talán egy év múlva, akkor már a trónörököst is ünnepelhetjük.