Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a II. Duna-Tisza közi Agrárexpo sikere is azt bizonyítja, hogy van életerő a magyar társadalomban és a magyar vidékben.

Az agrár-környezetgazdász professzor szenvedélyes előadást tartott a nagysikerű kiskőrösi rendezvényen. Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva elmondta például, hogy – miközben az élelmiszerek 80 százaléka 20 kilométeres körzetben előállítható – egy szál átlagos sárgarépa ma 1847 kilométert utazik a termelőhelyétől a konyhaasztalig.

Ángyán József: magyar termékeket
Nyilvánvaló – véli a szakember – hogy a helyi gazdaság csak a folyamat visszafordításával menthető meg.
- Belülről kifelé haladva kell biztosítani az élelmiszerellátást. Először magunknak, a városnak, a fennmaradó mennyiséggel pedig az ország más részeinek az igényét elégítsük ki, és ha ezek után még mindig marad, következhetnek a környező országok – foglalta össze az államtitkár.

Ángyán József előadásában kiemelten foglalkozott az előkészítés alatt álló magyar termék rendelet alapelveivel. Határozottan kiállt az eddigi, hibás gyakorlat megváltoztatása mellett, amely szerint már egyetlen hazánkban elvégzett művelet lehetővé teszi, hogy magyar termékként kerüljön a polcokra az áru. A kormányzati szándék szerint ezzel szemben a jövőben csak az a termék viselheti ezt a címet, amely legalább 95 százalékban magyar alapanyagot tartalmaz, és Magyarországon állították elő.

A helyi élelmiszer-feldolgozás és - piac forrásainak megteremtésére két programot is a jelenlévők figyelmébe ajánlott Ángyán professzor. Így az Új Széchenyi Terv erre vonatkozó programelemeit, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mikrovállalkozói kategóriáját.

- A néhány központra épített gazdaság kiszolgáltatott. Ehelyett a hálózatos rendszernek van légjogosultsága – szögezte le az alapelvet az államtitkár, és hozzátette: a kis és közepes családgazdasági modellre és feldolgozói piacokra, a helyi gazdaság és társadalom erősítésére koncentráló új nemzeti vidékfejlesztési stratégia megalkotása a cél, amely – mint fogalmazott – a vidék alkotmánya lesz.

Bencsik János: Megújuló energia
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a megújuló energiahasznosítás témakörében tartott átfogó tájékoztatásával szinte folytatta az Ángyán József által megkezdett gondolatsort, és leszögezte: a létfenntartásunkhoz szükséges erőforrásoknak nemzeti, közösségi tulajdonban kell maradniuk.

Az államtitkár a fenntartható fejlődés kulcsterületeként említette többek között a demográfiai helyzet stabilizálását, az élelmiszer önrendelkezés biztosítását, az ivóvíz ellátás nemzeti kézben tartása, a katasztrófavédelem megerősítését, valamint a lakosság szemléletének formálásával egy barátságosabb tájhasználat és gazdálkodás elterjesztését. 

Bencsik János előadásában részletesen kitért a globális energetikai helyzetkép vázolására. Mint mondta, 1980 és 2008 között a világ energiafelhasználása megduplázódott, és ennek a fokozódó „éhségnek” a 80 százaléka a fosszilis energiahordozókra (kőszén, kőolaj, földgáz) irányul. Csakhogy a kitermelési csúcsok immár belátható közelségbe kerültek, mi több, a kőolaj tekintetében el is érkezett. Ez azt jelenti, hogy a jelenleginél több kőolajat, a mostaninál olcsóbban már nem lehet kitermelni. Nem nehéz megjósolni, hogy milyen hatást gyakorol ez a jövőben az üzemanyag árára és a szállítás költségeire, így létszükséglet azokat a megújuló energiáknak a pártolása, amelyek már középtávon versenyképesek lehetnek.

Az energia stratégia elkészítése folyamatban van. Ebben – mondta el a szakember – három fő szempont érvényesítése kap kiemelt hangsúlyt: az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság, továbbá a versenyképesség. Mindezen felül az új stratégiának a gazdaságélénkítést is szolgálnia kell. A megújuló részarányok között a biomassza juthat a legnagyobb szerephez, ezt követi a geotermikus és a szélenergia, de szerephez juthat a biogáz, a napenergia és a bioüzemanyag is. Bencsik János hangsúlyozta: a megújuló energiaforrások elterjedése Magyarországon a mezőgazdaság egyik kiugrási lehetősége.

- Az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság fejlesztésre összességében mintegy 140 milliárd forint biztosít, azon belül energetikai pályázatokra mintegy 75 milliárd forint áll rendelkezésre – hívta fel a figyelmet az energiaügyért felelős államtitkár. Ennek kapcsán hangsúlyozta: ha jól gazdálkodunk erőforrásainkkal, akkor az épületkorszerűsítésekkel és megújuló energiatermeléssel 100 ezer munkahelyet lehet létrehozni, további 100 ezer vállalkozás számára pedig kiegészítő jövedelmet lehet biztosítani az agrárium az energetika területén.

Font Sándor: Visszaigazol az expo
Font Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárexpo iránt a kiállítók és látogatók körében egyaránt tapasztalt kiemelkedő érdeklődés nagyon fontos visszaigazolás a mezőgazdaság megmentéséért fáradozók számára, mert megerősíti, hogy a megkezdett úton tovább kell menni.

A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke ezt az alkalmat is megragadta, hogy felhívja a figyelmet a jelenleg futó pályázatokban rejlő lehetőségekre. Elmondta, hogy a közeli jövőben kiírásra kerülő pályázatok között is hangsúlyosan jelenik meg a megújuló energiafejlesztés, érdemes tehát figyelemmel kísérni az ügynökség honlapját, a www.darfu.hu címen.