Nem fektetnek kellő hangsúlyt legfontosabb vagyontárgyuk, lakásuk-házuk megfelelő biztosítási védelmére a magyar háztartások. Bár a hazai lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a biztosítási védelem gyakran nem elégséges – sem az érték, sem a fedezeti kör szempontjából.

Ennek hátrányai csak kár esetén válnak igazán érezhetővé. A hazai helyzetet jól jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok által érintett területeken közel 7 milliárd forintnyi lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kár maradt fedezetlen.

Nem fektetnek kellő hangsúlyt ingó- és ingatlanvagyonuk biztosítási védelmére a magyar háztartások. Ma már nagyon sok lakástulajdonosnak van valamiféle biztosítása, de hogy ez elégséges védelmet jelent-e, csak káresemény során derül ki. A tapasztalatok alulbiztosítottságról tanúskodnak. Az ingóságok esetében jellemzően az értékkel van gond, az ingatlanoknál pedig azzal, hogy a biztosítás nem fedi le az adott lakás, épület biztosítási kockázatainak egészét. 

A helyzetet jellemzi, hogy a tavaszi-nyári árvizek és viharok miatt keletkezett lakossági- és kkv-vagyon- (ingóság- és ingatlan-) kárból csaknem 7 milliárd forintot (MABISZ-adat) nem tudtak a biztosítók megtéríteni fedezetlenség miatt, vagyis mert a lakosság nem is kötött rá biztosítást. Annak ellenére, hogy ahol lehetett, a társaságok méltányosságot gyakoroltak.

A fő gond, hogy a lakosság kevéssé tudatos biztosítási kérdésekben. Változatlanul az árat tekintik elsődlegesnek, amikor lakásbiztosítást kötnek, ugyanakkor az, hogy valójában milyen konstrukcióra lenne szükségük, csupán másodlagos a döntésben. Az ár-érték arány és a szolgáltatások minősége szintén alig-alig szerepel a döntési tényezők között.

Értékkövetéssel az alulbiztosítottság ellen
Az ügyfelek sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan milyen értékkel kell számolni a biztosítások kötésénél, így már magánál az alapérték-meghatározásnál is gyakran akad probléma. Ingatlan esetében például sokan a piaci értékkel számolnak, pedig valójában az újjáépítési érték az, ami számít.

Egy nagyobb kár esetén ugyanis a piaci érték nem irányadó, a biztosítónak azt az összeget kell térítenie, amelyből az adott ingatlan újra felépíthető. Hasonló a helyzet az ingóságok esetében is, ahol a biztosításnak szintén a pótlás költségét kell fedeznie. Használt bútoraink, ruháink értéke meg sem közelíti azt az összeget, amit például egy lakástűz miatt szükségessé váló pótlás jelent, hiszen ilyen esetben nem használt bútort és ruhát vennénk, hanem újat.

Az alulbiztosítottság másik oka az infláció feletti vagyongyarapodás értékkövetésének a hiánya. Gyakori, hogy a lakástulajdonosok nem tartják karban biztosításukat, emiatt az esetleges vagyongyarapodást, az időközben felmerülő biztosítási igényeket nem fedi le a biztosítási szerződésük.

Pedig a vagyonban bekövetkező változásokat a biztosító csak az ügyfél tájékoztatása alapján követheti, a biztosítás karbantartásáról az ügyfélnek kell gondoskodnia, saját biztonsága érdekében. Tipikus eset, ha a tulajdonos hozzáépíttet az ingatlanához, előtetőt húz fel, vagy speciális üvegűre cserélteti le nyílászáróit, és ez a vagyongyarapodás nem kerül be a biztosításba, a szerződésben deklarált értékbe.

A lakásbiztosítás magunk számára jelent védelmet, olyan, mint a casco, a saját kárunkat fedezi. Egy jó lakásbiztosítás emellett felelősségbiztosítási elemeket is tartalmaz, ami további biztonsági pluszt jelent az ingatlantulajdonos számára a másoknak okozott károk esetére

Fuchs Tibor
Az Ön szakértő partnere
Biztosító Iroda Petőfi tér 9
78/514-083