Meghosszabbította a kormány a kilakoltatási moratóriumot. Eszerint július elsejéig nem kerül senki az utcára. A témáról korábbi számunkban megkérdeztük Szászti Ferencet, a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara alelnökét, és a bedőlt hitelekkel foglalkozó pénzintézeteket is. Akkor megígértük, hogy a folytatásban Orell Zsolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara Elnökségi Tagja, Kunszentmiklós és Kiskőrös térségének önálló bírósági végrehatója is elemzi majd a kiskőrösi helyzetet. Ebben a cikkben ő szólal meg: szerinte van kiút az adósságcsapdából, azonban idén várhatóan tetőzni fog a problémaáradat.
- A 2008 őszén begyűrűzött gazdasági válság kihatással volt a végrehajtási ügyek milyenségére és mennyiségére is - magyarázta a kiskőrösi végrehajtó. - Több területről érkeztek végrehajtást kérők, mint azelőtt. Legtöbb a pénzintézeti követelés, ezt követik a közüzemi díjak (víz, gáz, villany), majd a mobilszolgáltatók végrehajtási kérelmei. Az ügyszám eközben több mint a duplájára nőtt. Addig, amíg 2008 előtt évente átlagosan ezer ügyben kellett eljárnunk, addig 2010-ben már 2100 esetben. Ez a jelen gazdasági helyzetben teljesen érthető. Hiszen először mindenki a saját megélhetését próbálja biztosítani, és csak ezután fizeti a csekkjeit. Ha marad még miből…!
- Önnek nagy területre, közel a fél megyére van rálátása, mivel két bírósági körzetnél is végrehajtó. Nagy a különbség a két terület között?
- Nem jelentős. Kilakoltatásra váró ügy jelen pillanatban a kunszentmiklósi körzetben kettő van, a kiskőrösi körzetben pedig hat. Ebből a hatból négy jogcím nélküli, úgymond önkényes lakásfoglalásnak minősülő bentlakó. Önkormányzati bérlakásokban. A másik két családnak banki tartozás miatt árvereztük el a lakását, és emiatt kell majd kiköltözniük.
- Én többre számítottam.
- Ennek az lehet a magyarázata, hogy van egy olyan tévhit az emberekben, miszerint ami kilakoltatással és lakáskiürítéssel járó procedúra, azt mind az önálló bírósági végrehajtók végzik. Ez így lenne törvényes és helyes. Ma azonban a hitelintézeti törvény és a polgári törvénykönyv lehetőséget ad a hitelintézeteknek arra, hogy ők saját maguk, vagy faktorcégeiken keresztül értékesítsék a bedőlt hitelű ingatlanokat. Ennek következménye, hogy ma százezerre becsülik azoknak a családoknak a számát, akik utcára kerülhetnek. Én azonban nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez így is van! Az elmúlt évben a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarához tartozó 200 végrehajtó országosan 200 kilakoltatást végzett. A többit ki csinálta, illetve ki csinálja? Jó lenne, ha ennek valaki egyszer utánanézne! Rájönnének arra, hogy ha a kormány a bajbajutottakon segíteni akar, akkor ott kellene kezdeni, hogy a végrehajtással és kilakoltatással kapcsolatoson, csak és kizárólag a bírósági végrehajtók járhatnának el. Ugyanis a végrehajtási törvény az egyetlen olyan jogforrás, ami megfelelő jogi garanciákat ad az adósok számára.
- Akkor nem kerülne ennyi család az utcára?
- A végrehajtási törvény lehetőséget ad az adósoknak arra, hogy a végrehajtási cselekmények közben bármelyik végrehajtási cselekmény ellen kifogást nyújtsanak be a bíróságra. Így egy-egy ügy évekig is elhúzódhat, addig pedig lehet, hogy az adósságcsapdából kikerül az ügyfél.
- Hogyan alakult az elmúlt év ingatlanárverési statisztikája?
- Tavaly 3000 ingatlanárverés történt az országban, amiből 1500 volt lakóingatlan. És - mint már említettem - az 1500-ból mindössze 200-ból kellett kiköltöztetni az ott lakó családot. A többiben megoldották: vagy albérletet fizettek, vagy rokonok, barátok adták össze az árverési összeget.
- Ha valaki anyagilag nehéz helyzetbe kerül, rögtön lefoglalhatják a lakását?
- A végrehajtói törvény a végrehajtónak előírja a fokozatosság elvét. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtási eljárásban először a munkabérből, vagy pénzintézettől kezelt összegből kell inkasszóval, vagy letiltással letiltani a behajtandó összeget. Ha ez nem vezet eredményre, akkor a nagy értékű ingóságok kerülnek sorra. Például személygépkocsi, plazmatévé, fagyasztóláda. Aztán jön az üzletrész, vagy tulajdonrész egy vállalkozásban. Amennyiben ez még mindig nem vezetne eredményre, csak akkor kerül sor az ingatlanra. Sokan tévesen hiszik azt, hogy ha a végrehajtó bejegyzi az ingatlanra a végrehajtási jogot, akkor már el is árverezik a lakásukat. Ez nem így van. Ez csak a legvégső esetben valósulhat meg. Azonban a bejegyzést meg kell tenni, hogy ne adhassa el, míg az eljárás le nem folyik. A végrehajtási törvény lehetőséget ad a végrehajtónak a részletfizetési kedvezmény megadására is. Amiről nem kell megkérdezni a végrehajtáskérőt. Sőt még egy pénzintézettel szemben is segíthet a részletfizetésben, vagy a devizahiteleseknél abban, hogy a kezdeti törlesztő részlettel fizessék az adósságot tovább. A lényeg, hogy a végrehajtási eljárásban garantált a jogbiztonság. Ezért azt tanácsolom minden bajbajutott adósnak, hogy mielőbb keresse fel a végrehajtót, ne dugja a fejét a homokba, mert van kiút az adósságcsapdából!