A nemzetközi kapcsolatok építésének egyik legelterjedtebb formáját jelentik napjainkban a testvérvárosi, testvértelepülési kapcsolatok, amelyek megnyitják az utat a települések számára a nemzetközi programokban történő részvételre, új lehetőségeket teremtenek a fiatalok számára. 

Azt gondolom, olyan időket élünk, melyben egy település csak úgy tarthat lépést a fejlődéssel, ha nyitott a világ felé és tesz azért, hogy kapcsolatai révén ki tudja használni a kínálkozó lehetőségeket. De miért is van szükség testvérvárosi kapcsolatokra? 

Első sorban azért, mert ezek a kapcsolatok tartós együttműködést eredményezhetnek, amelyekben a partnerek kölcsönös érdeklődéssel törekszenek egymás megismerésére, mellyel nemcsak nyerni, hanem adni is lehet. A partnertelepülések közösen kereshetnek megoldást az őket érintő gondokra, valamint kicserélhetik az egyes területekre vonatkozó tapasztalataikat. Együttműködés lehetséges például a településfejlesztés, a kistérségi együttműködések, a környezetvédelem, a szakképzés, a bevándorlók integrálása, a fogyatékkal élők integrálása, a gyermekvédelem, az új technológiák alkalmazása, a munkanélküliség elleni küzdelem terén. Emellett a testvérvárosi kapcsolat általában virágzó kulturális cserekapcsolatokat is jelent. A folklór együttesek, zenekarok, színházi társulatok látogatásai, helyi művészek kiállításai, különféle találkozók remek alkalmat adnak arra, hogy a partnertelepülések az adott ország kulturális értékeit, hagyományait is megismertessék egymással. Az együttműködés fő területei közé tartozik a gazdaságfejlesztés – mely lehetővé teszi üzleti partnerek kapcsolatfelvételét, részt vállalhat a vállalkozási tevékenységek ösztönzésében, és nem utolsó sorban a pénzügyi támogatási forrásokhoz jutás lehetőségeit is bővíti. A testvértelepülési kapcsolatok kiemelkedően fontos és sok lakos bevonását lehetővé tevő területe az oktatás. Az iskolai csereprogramok által a tanulók biztosabban és gyorsabban sajátíthatnak el idegen nyelveket, mely a jövőjüket kedvezően befolyásolhatja – gondoljunk csak a külföldi ösztöndíjakra. A szociális intézmények közötti szakmai-szociális kapcsolatok mind a gondozók, mind a gondozottak számára sokrétű, gyümölcsöző programokat jelentenek. A fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, az idősek ellátása mindenhol kiemelt fontosságú. Azt gondolom, sokat tanulhatunk az Európai Unió más tagországaitól ezen a területen is. Kiskőrösnek jelenleg hét testvérvárosi kapcsolata van, valamint két várossal – Jánddal és a finnországi Lapuával – kötöttünk megállapodást baráti együttműködésről. A héten Hollandiából, Krimpen Aan den Ijsselből érkezett hozzánk az ottani önkormányzat testvérvárosi kapcsolataiért felelős kommunikációs szakember, aki három napot tölt nálunk, s kérésére a város szociális, oktatási, kulturális területein dolgozó szervezetekkel, szakemberekkel szerveztünk találkozót. Bízunk benne, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a továbbiakban maximálisan hasznosítani tudjuk és – a mostani háromnapos szakmai találkozó hatására – más testvérvárosi kapcsolataink is felélénkülnek, lehetőséget teremtve ezzel a város fejlődéséhez.