Az év első öt hónapjában 337 mm csapadék esett Bács-Kiskun megyében, ez mintegy két és félszerese a tavaly ugyanebben az időszakban leesett csapadéknak, amely 141 milliméter volt. Bár a homok képes elnyelni a vizet, ahol egy kicsit kötöttebb a talaj, vagy mélyebben fekszik a terület, sokáig víz alatt marad az ültetvény.

A természeti katasztrófának is beillő nagy esőzések jelentős kárt okoztak a mezőgazdaságban, a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal nagy erőket mozgat meg az egyes területek vízmentesítésére.

- A falugazdászok és a vízgazdálkodási társulatok folyamatosan jelentést készítenek az elöntött földterületekről, melyet megküldenek igazgatóságunkhoz - mondja Cseh Tamás, a hivatal vízgazdálkodási főfelügyelője. - A megyében több mint 7000 hektár mezőgazdasági területet nem tudnak megművelni a gazdák a vízborítás és az átnedvesedés miatt. Négy vízgazdálkodási társulat dolgozik a védekezésben, szivattyúznak, és a lefolyási akadályokat próbálják megszüntetni.

- Van lehetőség vizet tartalékolni az aszályosabb időkre?

- A Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat a lehetőségeihez mérten a kezelésében lévő csatornákon épített vízvisszatartó műtárgyakat, itt meder-tározással tudunk valamennyi vizet visszatartani. Jelentősebb mennyiségű víztározásra azonban sajnos nincs lehetőség.

- A mezőgazdaságban milyen mértékű a kár?

- Az őszi vetésű gabonáknál a felhőszakadásszerű esőzés kimosta a tápanyagot a talajból. Ahol lehetséges folyamatos növénytáplálással ezt pótolni kell. Nagyobb eséllyel alakulnak ki az egyes betegségek is. A tavaszi kultúráknál a sok csapadék késlelteti a növényvédőszerek, a gyomirtók kijuttatását, valamint a mechanikai gyomirtást is, mivel az utak szinte járhatatlanok, az ültetvényeken belül is nehézkes a közlekedés. A belvíz sajnos jelentős növénypusztulást is eredményezett. A gyümölcsösöknél még nem lehet egyértelműen a kár mértékét megállapítani.

Boda Zsuzsa