Ötven éve végeztek az egykori Csöngős iskolában
 
Öt évtizeddel ezelőtt lépték át együtt utoljára a Petőfi Állami Általános Iskola küszöbét 1959-ben azok a diákok, akik idén augusztus 29-én tartották ötvenéves találkozójukat. Az akkori copfos nagylányok és vagány fiúk mára nagymama, illetve nagypapa korba léptek, de egy röpke délután erejéig az emlékezet varázsútján visszatértek a múltba. Felidézték közös emlékeiket, megmosolyogták, vagy éppen megkönnyezték a kézről-kézre járó, megfakult fotókat, újra, meg újra elmesélték múltidéző történeteiket.

Donáth Sándorné (első sor, balról harmadik) és Martinovits László
(első sor, balról negyedik) sok kedves emléket őriz erről az évfolyamról.

Ezen a szép nyárvégi délelőttön három osztály öregdiákjai hívták randevúra egymást a múzeumkertben lévő első Petőfi szobornál. Ez a szobor állt egykori alma materük előtt, ez emlékeztette őket a hajdanvolt Csöngős iskolára. Arra az iskolára, amelyre mindig büszkén és szeretettel gondoltak vissza, arra, amely ellátta őket olyan útravalóval, amellyel egész pályafutásuk alatt megállták a helyüket.

A jubileumi összejövetelt Németh Márta koordinálta, a szervezésben pedig oroszlánrészt vállalt magára Markó Erzsike és Andriska Zsuzsi, a toborzásban sokat segített Szokody Edit és Aszódi Ilona. A hívó szóra a találkozóra negyvenketten jöttek el a mintegy nyolcvanfős évfolyamból.

Csuka Ida, Gangl Mária és Kudron Lenke ma is sokat nevettek
a régi vidám történeteken.

Az idő nem múlt el nyomtalanul, volt, aki éppen ötven évvel ezelőtt találkozott utoljára társaival, mégis megismerték egymást, hiszen a szemek csillogása, a jellegzetes arcvonások, a megszokott, egykori gesztusok, mit sem változtak. Úgy borultak egymás nyakába, mint régi ismerősök, mint akik csak pár perce váltak el egymástól, nem öt évtizede.

A régi diákok szeretettel vették körül a megjelent pedagógusokat, Donáth Sándorné Ilike nénit, Martinovits Lászlót, valamint Kun Pétert.
A Szülőház előtt gyülekeztek, majd a Petőfi Emlékmúzeum kollektívájának és Grausza Zsuzsi vendégszeretetét élvezték, majd együtt elhelyezték el az emlékezés és a tisztelet koszorúját lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor szülőházának falán.

Kun Péter tanár úr kémia óráira ma is emlékeznek.

A meghitt perceket a Himnusz és Petőfi: Távolból c. megzenésített versének közös éneklése tette még emlékezetesebbé. Szászi Bence trombitajátéka kísérte az ötvenfős alkalmi kórust: „Kis lak áll a nagy Duna mentében…” énekelték szívhez szólóan könnyekkel a szemükben.

Az A osztályosok közül: Dulai Manyi, Aszódi Ilona, Kromholcz Ica, Pivarcsi Misi, Kmetykó Pali, Horváth József, Sinkovicz László.

A találkozó ezután a Szarvas Fogadóban folytatódott, ahová összekarolva sétáltak át az egykori barátnők, jóbarátok, tanuló– és játszótársak, közrefogva tanáraikat. Németh Márta köszöntőjében felidézte a tanáraiktól kapott gondolatokat, melyek egy életre szóltak:
„Tedd, amit úgy érzel, tenned kell
Arra menj, merre szíved terel,
Hisz időd oly kevés, légy
Hát magad, míg élsz!

Mindenki elérzékenyült, amikor felhangzott Boldoczki Gábor trombitaművész előadásában az Ave Maria, és meggyújtották az emlékezés apró mécseseit. Néma főhajtással gondoltak azokra a nevelőkre és osztálytársakra, akik már nem lehettek közöttük.

Szép emlékek a zord időkből

Hamarosan előkerültek az iskolában, az udvaron, a közös kirándulásokon készült, ötven éven keresztül féltve őrzött fotók. A terembe lassan bekúszott a múlt, az asztaloknál már nem a 64 esztendős öregdiákok ültek, hanem csacsogó kisleányok és harsogva nevető fiúk.

Egy kiránduláson a lányok karéjában Laukó Edit, Gyenei Marika, Kósa Margitka, Lajó Marika, Grausza Zsuzsi, Kudron Lenke is ott áll.

Felidézték többek között Vékony Antal és Károlyi Sándor tanár úr vezette közös színház- és operalátogatásokat, Szilágyi Sándor és Kun Péter tanár úr kémia, Fecske Istvánné magyar és történelem, Szabadszállási tanár úr orosz és földrajz, Donáth Sándorné egészségtan, Donáth Sándor és dr. Horn Béláné számtan-mértan óráit, és persze a diákcsínyeket, amelyek ötven évvel ezelőtt is ugyanúgy léteztek, mint ma.

Abban az időben a Csöngős iskola tanárai és tanulói nagy szerepet vállaltak Kiskőrös közéletében. Kulturális esemény, városi ünnepség nem valósulhatott meg iskolai műsorok nélkül, az itt tanuló gyermekek lelkes tagjai voltak az énekkarnak, a népi tánc csoportnak és a színjátszó körnek.

A tanítás után nem siettek haza, a Szarvas színháztermében járási szintű vetélkedők, kulturális seregszemlék zajlottak, az iskolában pedig élénk mozgalmi, úttörő élet folyt. A hatalmas udvaron Martinovits László vezette a tornaszakköri foglalkozásokat, a Szűcsi erdő pedig a közös túrákról, jókedvű kirándulásokról tudna rengeteget mesélni. Év végén a városi focipályán tornaünnepélyen mutatták meg tudásukat a szülőknek, Kiss Sándor karnagynál pedig sokan megszerették a hangszeres zenét.

Jó volt diáknak lenni a „Csöngősben”

Jó volt a Csöngős iskolába járni, jó volt kiskőrösi diáknak lenni, mint ahogyan jó volt ismét együtt lenni, beszélgetni, feltöltődni  ifjúkori energiával.

Volt egyszer Kiskőrösön egy evangélikus, úgynevezett "Csöngős" iskola a mai Bíróság helyén. Az alapot és a vályogfalakat az Úr 1835. évében húzták fel a lelkes hívek. 1861-ben állították fel az iskola előtti kiskertben azt a homokkőből készült első Petőfi szobrot, mely ma a múzeumkertben áll.

Az iskolában az alsóbb osztályokban hittant, olvasást, írást tanítottak, valamint ének és egyházi énekórát tartottak a nevelők. A nagyobbak már történelmet, földrajzot és természettudományi alapismereteket is tanultak. A tanítási óra kezdetét és végét a kistoronyban elhelyezett csengő hangja jelezte. Az intézmény innen kapta a Csöngős iskola nevet is.

1902-től a tantermekben a búbos kemencéket vaskályhák váltották fel. A kiskőrösi evangélikus iskolát az államosítás után Petőfi Állami Általános Iskolának nevezték.
Az épületet 1965-ben bontották le.

Az 1959-ben végzettek névsora:

A osztály:
Osztályfőnök: Szabadszállási István
Aszódi Ilona, Ba János, Bartha Rózsa, Dulai Mária, Godó Gyula, Gombár István, Hlavács Ilona, Horváth József, Kmetykó Pál, Kromholcz Ilona, Kurucz Zsófia, Markó Erzsébet, Ocskai Mária, Péczka István, Pivarcsi Mihály, Sinkovicz Katalin, Sinkovicz László, Szabó László, Szabó János, Szekeres Erzsébet, Tóth József, Vén Zsuzsanna. Kudron Lajos+, Lukács Mihály+, Kovács Ottó+, Péntek György+, Pivarcsi János+

B osztály:
osztályfőnök: Martinovits László
Aszódi Judit, Boldoczki Sándor, Fehér Márta, Filus Tibor, Grausza Zsuzsanna, Gyenei Mária, Jakó Judit, Lengyel Márta, Molnár Sándor, Németh László, Németh Márta, Oroszi Éva, Pálinkás Mária, Petró Mária, Remeczky Rózsa, Rohoska Sándor, Szokody Edit, Szokody Fedor, Szőcs Endre, Tamás István, Viczián Edit. Babucsik Ildikó+, Fábián István+, Gombár István+, Kaszás István+, Kurucz László+, Nagy Edit+, Ocskai István+, Veszeli István+

C osztály:
osztályfőnök: Fecske Istvánné
Andriska Erzsébet, Andriska Zsuzsanna, Csuka Ida, Fábián Ilona, Felvégi Rózsa, Gangl Mária, Gulyás Irén, Jávor Zsuzsanna, Juhász Anna, Kocsis Mária, Kósa Margit, Kudron Lenke, Kurucz Ilona, Kutyifa Mária, Libor Klára, Pleyer Jutka, Polereczki Ilona, Ponicsán Katalin, Szabó Mária, Szatmári Zsuzsanna, Szőgyi Erzsébet, Torgyik Mária, Tölgyszéki Papp Ildikó. Lajó Mária+, Laukó Edit+, Rideg Erzsébet+


További képek ITT!

A Csöngős iskoláról korábbi cikkünk ITT!