Azon a halmon templom állott

2009. szeptember 17. csütörtök, 10:51

Mesélő képek Azon a halmon templom állott Kiskőrös területén a dűlőnevek több helyen utalnak régi halmokra, homokdombokra. Mesterséges voltuk nem minden esetben igazolt, de gyakran település, illetve avar, szarmata, népvándorlás- vagy középkori temetkezési helyek nyomait őrzik, mint például Pandúrhalom, Csonthalom, Ráchalom (Ráckúti dűlő), Feketehalom, Kosztolnyik, Agárhalom. Régebbi térképek jelölésein még feltűnnek ilyen elnevezések is, hogy Hegyeshalom, Elsődomb, Kanászdomb. Az 1860-as években a halmok nevének eredetéről a következőket írta Pesty Frigyes helytörténeti kutató: „Templom halom, e körül a török dúlások előtt állítólag község feküdt, s e halom azon község templomának maradványa, ahol jelenleg is kő és tégla darabok találtattak. Ráczhalom pedig a ráczokkal ütközet ott történvén, igen sok hullott és temettetett el, az 1858. évben, azok keresztül egy kalocsai országút készíttetvén, sok csontváz, koponya, s némi rohadt fegyverdarabok találtattak. A czebei pusztán lévő templomokról pedig mondatik, hogy ott szinte olly nevű falu lévén azon a halmon templom állott." 1955 késő őszén Kelemen Mihály kiskőrösi lakos a községtől mintegy 6 kilométerre a Kosztoliknak, vagyis Templomdombnak nevezett területen kezdett építésbe. Az alapozás során emberi csontok kerültek elő a földből. Kiss György kecskeméti régész megállapította, hogy középkori templom és körülötte temető volt ezen a területen. Az öregszőlői magas fekvésű, homokos dombhátaknak köszönhetően az Árpád-kor óta telepedtek meg itt emberek. A szabályos kiemelkedésű, mesterséges halmoknak tekinthető homokdombokat a katonai térkép még jelezte (felvételünkön a Hadtörténeti Múzeum térképének részlete), mára azonban a talajerózió, valamint a földművelés hatására már nem jellemzőek. (Kiskőrös helytörténeti monográfiája, valamint Kiskőrös Településrendezési terve alapján.) Boda Zsuzsa