Mesélő képek

Díszzászlót avattak

Az 1927-ben készült fotóról, a híres Petőfi Daloskör tagjai néznek ránk. Középen látható Mendelényi János ipartestületi igazgató, aki a dalárda karnagya volt. Nem kevesebb miatt álltak a múlt század eleji fényképész gépe elé, mint Díszzászlajuk avatása alkalmából.

Kiskőrösön mindig kimagasló volt a zenei élet. Már az ezernyolcszázas években is, a Kiegyezés után működött a Magyar dalárda nevet viselő daloskör, ahol a helyi tisztviselők és iparosok kedvükre énekelhettek.

Ez a kör az 1890-es évek végén szűnt meg. 1907-ben Záboji Béla, majd Mendelényi János evangélikus tanító fogta össze a kiskőrösi nótáskedvű fiatalokat, s 1922-ben hivatalosan is megalakult Lengvári Zsigmond vezetésével a kiskőrösi Iparos Dalárda.

Pár évvel később a Kaszinó ifjúságából jött létre a Petőfi daloskör, akik Mendelényi János vezetésével egyesületet alapítottak. Ők több országos dalversenyen is igen szép eredménnyel büszkélkedhettek. 81 évvel ezelőtt, 1927 augusztus 13-án Szegeden szerepeltek az országos dalosversenyen, mely előtt augusztus hetedikén este nyolc órai kezdettel belépődíjas "Zászlóavató ünnepséget" tartottak a helyi Petőfi Olvasó Egylet helyiségeiben. A belépő díj személyenként másfél pengő volt, de lehetett kapni családi belépőket is, négy pengő áron.

Az ünnepség napján délelőtt a római katolikus templomban, az ágostai evangélikus templomban és a református templomban megszentelték valamint megáldották a zászlót. A zászlóanyai tisztségre Bachmann Frigyesnét, a Daloskör elnökének feleségét, és dr. Bíró Bálintnét, az alelnök feleségét kérték fel küldöttségileg, mely delegációban Mendelényi János karnagy, Bíró Dezső, valamint Bukovszki Jenő választmányi tagok vettek részt. A jeles eseményre meghívó is készült a Takács Pál tulajdonában lévő Petőfi nyomdában- adta hírül az eseményről a Kiskőrösi Hírlap.

A Zászlóavató ünnepségen műsorra került Bachmann Frigyes beszéde után egy népdalegyveleg, majd ezt az Országos Dalosszövetség küldöttének beszéde követte. Lobogjon a magyar zászló- című dalt adta elő ezután a daloskör, majd egy vendég énakkar szereplése következett.

A dal után Koren Endre szavalt, majd Bíró Ibolyka úrleány zongorázott, és Sztára József magyar népdalegyveleget adott elő. A himnusz előtt került sor ünnepélyes keretek közt a zászlószegek beverésére.

A korabeli sajtó kitörő lelkesedéssel üdvözölte az eseményt. "A zászló nehéz brokát selymén középütt Kiskőrös halhatatlan dicsőségének: Petőfinek harminckétféle színű selyemfonálból művészi kézzel hímzett képmása ékeskedik, s hirdeti büszkén és félreérthetetlenül, hogy akik e zászló alatt vonulnak fel az augusztus 13-án kezdődő dalosversenyre, azok mind egy szálig a legnagyobb magyar dalköltő szülővárosának kultúrharcosai.

Igen, Kiskőrös szellemi és kultúréletének egész sereg kiválósága vonul be e zászló alatt a tiszaparti metropolisba, hogy ott becsületet szerezzen Petőfi nevének, s Petőfi szülővárosának. Kell, hogy Kiskőrös értelmisége erkölcsi útravalóval lássa el lelkes és derék dalosainkat.

Kell, hogy a vasárnap esti zászlóavatáson ott legyen mindenki, aki szívén hordozza Kiskőrös becsületét, aki tisztelője a Petőfi-kultusznak, és aki hisz a magyar dalkultúra nemzetépítő hivatásában és világokat hódító ellenállhatatlan hatalmában. Mert a Petőfi daloskör diadala egyúttal a mi diadalunk is" - írta cikkében lelkesen Zoltán János, a Kiskőrösi Hírlap főszerkesztője.

Boda Zsuzsa

A fotót és a korabeli újságot Donáth Sándorné, nyugdíjas pedagógus, Mendelényi János lánya bocsátotta rendelkezésünkre.