A kőkerítést lerombolták, a veteményes eltűnt Nyomtatás
2009. szeptember 17. csütörtök, 10:51

Nyolcvan évvel ezelőtt gyönyörű volt a paplak kertje

A kőkerítést lerombolták, a veteményes eltűnt

Júliusi feladványunkra is sok helyes megfejtés érkezett, örülünk, hogy városunk lakosait érdekli építészeti örökségünk. A képen az evangélikus lelkészlakást láthattuk. A féléves Kőrösi Hírek előfizetést Volák Istvánné (Petőfi tér) nyerte.

Mint azt a most 87 éves Volák néni a levelében megírta, a mintegy 120 évvel ezelőtt épült hétszobás házban az ő gyermekkorában Blázi Lajos és Koren Emil lelkészek laktak. A harmincas években Dedinai Dedinszki Gyula lelkész foglalta el a lelkészlakást, aki szlovákul is prédikált. A lelkész - aki nemrégiben halt meg - 10 évi kiskőrösi szolgálat után Békéscsabára költözött.

A paplak kertje
Aszódi Pál és Volák bácsi (világos ingben) a lelkészlakás kertjében,
előttük az akkor két esztendős Dedinszki Tamás, háttérben a ház.

Két fiuk született: Gyula és Tamás, mindketten követték édesapjuk példáját és evangélikus lelkészek lettek. A gyermekekre az akkor 14 éves Volák néni vigyázott, aki szabadidejében a házvezetőnő munkájába is besegített és nemcsak mosogatott, pelenkát mosott, vasalt, hanem a lábára csatolt kefékkel vikszelte, pasztával felkente és fényesítette a helyiségekben lévő hajópadlót. Nemcsak a ház, nagy kertje is csodálatos képet mutatott 70-80 évvel ezelőtt.
Bözsike a házvezetőnő, és az akkor 14 éves Volák Istvánné
Bözsike a házvezetőnő és az akkor 13 éves lányka, Volák Istvánné.



A hatalmas törzsű idős fák között a templomtól kis ösvények kanyarogtak a paplakhoz és az árnyas fák alatt hinta és homokozó is meghúzódott a kicsiknek. Az épület mögötti hátsó kert pedig egészen a Profi áruházig tartott. A veteményeskert végén az árokban még kiskacsák is hápogtak, a kert bal oldalán a deszkakerítésen belül fáskamra állt és melléképület, baromfi- és disznóól. Az épületből a konyha felől ajtó nyílt a kertbe, ahonnan lépcsőn lehetett lejutni. Ezt nemrégiben falazták be. A nagy kertet Volák néni édesapjáék művelték, majd később ő a férjével a fele termésért. Az idős Volák bácsi 20 éven keresztül állt a gyülekezet szolgálatában, mint egyházfi, közismerten templomszolga.

- A nagy első udvart és a kertet is nekünk kellett rendben tartani, a templomunk belsejét is takarítani, még télen is a jéghideg vízzel a követ felmosni. Akkor még nem voltak szőnyegek, mint most, sem szivacspárnák a padokon. A nagy ház kőkerítéssel volt körbekerítve, vaskapukkal, ezt is lerombolták, amikor már nem az egyházé volt az épület. A templom középső ajtaja melletti területen drótkerítéssel bekerített virágoskert pompázott. A házban vaskályhák ontották a meleget, amelyekben szénnel és fával fűtöttünk - meséli Volák néni.

A harmincas években még Balczó András (a híres sportoló nagyapja) és Palkovics Imre evangélikus segédlelkészek is a paplakban laktak. Dedinszki Gyula után Murányi György lelkész és családja költözött az épületbe.

Boda Zsuzsa