„Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét.”  (Pál első levele a Korinthusiaknak 10,23-24)

Mit szabad, mit nem szabad...? Keresztyén körökben gyakran kerül elő ez a kérdés. Szabad-e a lányoknak rövid szoknyát hordani, körmöt festetni? Szabad-e a keresztyénnek táncolni, tévét nézni? Szabad-e dohányozni, vagy pedig igaz az a vélekedés, hogy ha Isten akarta volna a dohányzást, kéményt teremtett volna valahová az ember fejére? Nem vicc, hallottam már erről elmélkedést. Szabad-e alkoholt fogyasztani, vagy pedig a teljes absztinencia a járandó út. Az alkohol problémával fokozottan sújtott északi államokban, egy időben maga az evangélikus egyház is határozottan tiltott mindennemű alkoholfogyasztást. Voltam olyan lakodalomban, Finnországban, ahol almalével koccintottunk az ifjú pár egészségére.

A mit szabad, mit nem szabad kérdéséből mi magunk csinálunk problémát. Mert szabályokat fabrikálunk és törvénykezünk. Hogy aztán ítélkezhessünk mások fölött, akik nem tartják be a mi szabályainkat. És eldönthessük, ki a jó keresztyén és ki nem. Mert nem tudunk mit kezdeni a keresztyén ember szabadságával. A szabályok és a törvények mérhetők és számon kérhetők. Természetesen, például a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás megbetegít, függővé és rabbá tehet, Isten előtt a testünkkel és az egészségünkkel is el kell majd számolnunk. De a többi kérdésben bizony jó volna komolyan venni Pál szavait: megvizsgálni, mi az ami, használ és mi az, ami épít? Néven nevezve: a lány öltözzön úgy, ahogy kedve tartja, de ne legyen kihívó és provokáló. Nézhetek tévét, amennyit csak akarok, de ne menjen rá a fél napom, vagy ne nézzek lélekromboló pornó és horror műsorokat. S tudjak időben nemet mondani: nem jobb-e inkább egy estét a családban beszélgetéssel tölteni?

Nem érné meg felforgatni a világot csupán csak azzal, hogy minél többen inkább a másik javát keresnénk a magunké helyett? Élmény lenne átélni, hogyan erősödnének és épülnének ezáltal emberi kapcsolataink, közösségeink! 

Lupták György