Nos, ez a világ nem mifelénk található. De, hogy rögtön kizárjak minden további félrehallást és értést, még csak nem is itt a Földön. Ahol minden tökéletesen működik, az interneten található. Ahogy divatosan mondani szokták: a virtuális világban. Sok egyéb lehetőség között ott az ember egy játékban például farmot vehet magának. Előbb a földterületet. Majd azt fokozatosan betelepítheti gyümölcsfákkal és egyéb szántóföldi veteményekkel. De lehetnek állatai, építhet magának házat is és vásárolhat vetőgépet vagy bármi mást, ami szükséges. Közte sok fölösleges amerikai csicsát is persze.

És sorjáznak a csodák sorban! Kezdjük a virágokkal: a nárcisz és a rózsa a vetéstől számítva két nap alatt kivirágzik. A piros tulipánnak minderre csak egy napra, a hajnalkának pedig csak tizenkét órára van szüksége. Más termények közt érési csúcstartó a málna: a vetéstől számítva két óra múltán már szüretelni lehet. A kékáfonya és a földieper pedig négy óra alatt lesz ehető. Ehhez a földimogyorónak tizenhat órára, a krumplinak három napra van szüksége. És mily rettenetes, az articsóka és a görögdinnye termelőinek erre négy kerek napot kell várakozniuk.

De termeszthetsz ananászt, gyapotot, akár rizst is meg aloe vera kaktuszt, vagy gyömbért és cukornádat is. Itt nincs időjárás, nincs éghajlat, magról vetve minden pillanatok alatt megterem. Tarthatsz mindenféle bégető-bőgő-kotkodáló lábasjószágot. Még jávorszarvast is. Lehetnek szomszédaid, akikkel időnként megajándékozhatjátok egymást. Például egy húsvéti tojással, egy darab kerítéssel vagy egy bála szénával. Ez kérem a lehetőségek végtelen tárháza. És minden fantasztikusan működik. Itt kérem, mindenki gyarapodik, terjeszkedik, gazdagodik. Mindehhez pedig nincs szükséged másra, mint csak klikkelsz és kattintgatsz a számítógép egerével. Nem süti a nap heve kopasz fejedet, nem töri a kapanyél a markodat, nem kell korán kelned és későn ágyba zuhannod. Megy minden, mint a karikacsapás, - egy kényelmes karosszékből.

Mert a legszebb az egészben, hogy amint nekiállunk learatni a termést (a búzát ugyanolyan módszerrel, mint a krumplit vagy a nárciszt), abban a pillanatban már csilingel is a pénztárgép és számládon megjelenik a bevétel! Nem kell hát izgulni, átveszi-e valaki a termést, s ha igen, vajon mennyiért? És fizet-e azonnal, vagy majd fél év múltán? Netán akkor se, mert közben ő is csődbe ment. Itt kérem, minden flottul működik, ami megtermett, azt azonnal a szabott áron átveszik, és rögtön fizetnek is érte. És mily érdekes: ha újra telepítem a földemet (előbb felásom, majd bevetem a kiválasztott termény magjával), akkor természetesen mindezért fizetek is. De soha sem annyit, amennyi a bevételem lesz. Itt mindig több a bevétel, mint a kiadás. Ez ám a csoda. Mert soha nem kell permetezni, öntözni, napszámosokat felfogadni és nekik fizetni. Itt csak gyarapodni lehet. Egy álomvilág…

Nem csodálkoznék, ha fokozatosan mind áttérnénk a virtuális mezőgazdaságra: ez itt folyamatos sikerélmény. A napi valóságtól persze olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. De legalább nem kell küzdenünk megbolondult időjárással, elszabadult inflációval, inkorrekt felvásárlókkal, megváltozott piaci körülményekkel és rossz gazdaságpolitikai döntésekkel.

Hallom szinte a felerősödő hangokat: de hisz ez csak egy játék. Tudom, valóban az. De éppen a minap hallottam a hírekben, hogy Dél-Koreában egy fiatal házaspár virtuális kisbabát nevelt, etetett, pelenkázott és dajkált napról napra a neten. S tették ezt annyira belefeledkezve a játékba, hogy közben észre sem vették, a saját, nem virtuális, hanem élő és valóságos kisbabájuk éhen halt.

Mi két lábbal állunk ezen a jó magyar földön, nem álomvilágban élünk. S reméljük, imáink meghallgatásra találtak. Eljön az idő, amikor a kemény, becsületes munkának értelme lesz e hazában. Mert eljön, ha mi is meg teszünk érte mindent.

Lupták György