Néhány ötlet, hogyan takarítsunk meg milliárdokat Nyomtatás
2010. január 29. péntek, 13:28

 

Vasárnap este, látva az esti hatos pesti vonat mindösszesen csak négy kocsijába felpréselődő kiskőrösi, keceli és kalocsai diákok tömegét, támadt néhány ötletem. Most megosztom a nagyérdemű olvasóval, sikerdíjra nem tartok igényt.


Immár bizonyos, hogy pártunknak és kormányunknak teher a sok vasútvonal működtetése, életben tartása. Púp a hátukon. Ezért először is határozottan el kell ítélni azt a kárhozatos, múltbéli törekvést, amelynek folyományaként Széchenyi gróftól kezdve oly sok vasútvonal épült kis hazánkban. Ugyanilyen elánnal kell Trianont felmagasztalni, mely döntés még idejében megfosztott bennünket sok ezer kilométer majdan megszüntetendő vasútvonaltól.

 

A Felszámolásra Kiszemelt Vasútvonalakon, - a továbbiakban a rövidség kedvéért csak FEKIVA -, végezzenek az illetékesek forgalomszámlálást. E fontos tevékenységet kizárólag éjjel 1 és 3 óra között végezzék. Rögtön igazolhatóvá válik, menyire nem veszik igénybe az utasok a vonalat.

 

A FEKIVA vonalakon hanyagolják el teljesen a pálya állapotát. Így egyre több lassújelet lehet kitenni, s ezáltal lehetőség nyílik a menetidő folyamatos növelésére. Sőt, buzdítani kell a környékbeli parasztságot, hogy teheneiket, birkáikat a síneken legeltessék. Ily módon is tovább lehet lassítani a vonatokat.

 

A FEKIVA menetrendjét át kell szervezni. Induljon egymás után pl. 10 perces különbséggel két szerelvény is. Majd a következő csak mondjuk fél nap múlva. A teljes rendszertelenség már fél siker. Így lehet lassan leszoktatni azt a fránya utazóközönséget az utazásról.

 

Ezzel egy időben indítson kampányt a kormány. Jelenjenek meg öles hirdetések a sajtóban arról, hogy az örökös utazgatás, undorító, burzsoá csökevény. Csak azok a csúnya nyugati kapitalisták száguldoznak örökké ICE meg TGV vonatokon. Fujj!! Az öntudatos magyar polgár nem akar világot látni. Óriásplakátokon kell vonzó színekkel ecsetelni az otthon maradás szépségét és előnyeit. Akik meg dolgozni járnak vonattal, azoknak egyszerűen fel kell mondani a munkahelyükön.

 

S ha még mindig lennének elvetemült utasok, akik pofátlanul igénybe vennék a vonatokat, akkor javaslom egyszerűen megszüntetni a FEKIVA menetrendjét. Induljanak a vonatok teljes összevisszaságban! (Megjegyzem, e tekintetben a Szerbia felől érkező Avala már régóta jó példával jár elől!) Legyen a forgalmista kizárólagos joga a vonatok tetszés szerinti indítása.

 

További ötletek a még kitartó néhány utas teljes elüldözéséhez:
- csökkentsék a szerelvények kocsiszámát. Tűrhetetlen luxus a 3-4 kocsi. Egy kocsiba kelljen beszállnia a megátalkodottaknak, akik még mindig nem tettek le abbéli szándékukról, hogy vonattal utazzanak a fővárosba.

- A vonatok ne közlekedjenek a végállomásig. A 150-es vonalra vetítve például legyen egy vonat Kiskőrös-Szabadszállás között. Onnan pedig legyen csatlakozás másfél óra múlva, Bösztörpusztáig. És így tovább. Vonatpótló buszok beállítása előnyben, de ha kimaradnak, az se baj. A siker garantált.

- Az az egy, megmaradt személykocsi pedig legyen a leglepukkantabb. Élvezzenek előnyt a járműbontóból visszakért vagonok! Meg kell kérni neves pesti graffiti festő művészeket, hogy a rozsdabarna ablakokat is mázolják be.

- Kipipálandó a szociálpolitikai kötelezettségeket, ki kell adni a felhasznált kocsikat hajléktalanoknak, éjjeli szállásra.

- A következő lépés lenne az ülések kiszerelése. Úgyis áll már az a sok diák, így legalább több állóhelyük lenne.

- S ha még mindig van néhány, mindenre elszánt utazni akaró, akkor vegyük el ezt a megmaradt egy kocsit is. Cseréljük le marhavagonra!

S azt a megmaradt, egy utast, a régi bevált módszer szerint - ha már felmászott a marhavagonba -, deportálni kell a Hortobágyra egy juhhodályba. Ott a helye, minek akart örökké utazgatni!

 

Lupták György