Országos tendencia, hogy a fiatalok közül egyre többen külföldön keresnek megélhetést. Kiskőrösről is egyre többen vágnak neki a hosszú útnak. Ki kalandvágyból, ki jó pénzkereseti lehetőséget remélve. Turán Márti az utóbbira példa. A mindig mosolygós lány annak ellenére, hogy évekig csupán alkalmi munkát kapott a városban, boldog volt itthon. Megélni azonban nehéz ebből, ezért gondolt egy merészet és ma már Londonban légikisasszonyként dolgozik.

- 2009-ben érettségiztem a kiskőrösi gimnázium nyelvi osztályában, az iskola után nem sok munkalehetőséggel kecsegtettek, így elfogadtam egy külföldi ajánlatot és kimentem Brazíliába, bébiszitternek. Mikor haza jöttem, a Panama Cukrászdában kaptam munkát, ami kezdetnek jó volt, de többre vágytam. Brazília után volt bennem bátorság. Gyermekkori álmom volt, hogy stewardess legyek. Az elmúlt években ez a gondolat egyre jobban felerősödött. Elkezdtem utánajárni hogyan valósíthatom meg az álmom. Innentől már nem volt visszaút.

Turán Márti (balra) az egyik európai légikikötőben kolléganőjével.

Azt mondod, csupán döntés kérdése?

- Valójában, ha az ember valamit nagyon szeretne elérni, először a döntést kell meghoznia, aztán mindent alárendelni a célnak. A legtöbbször így sikerül, mert sikerülni kell! Elmentem a Ryanair légitársaság által meghirdetett állásinterjúra. Egy  rezentációban bemutatták a céget, az első lépés egy angol nyelvi teszt volt, ennek sikere után léphettem tovább a szóbeli megmérettetésre. A személyes elbeszélgetésen magamat kellett bemutatni. Miért is szeretnék légiutas kísérő lenni?

Elsőre sikerült?

- Pár hét múlva felhívtak, hogy mehetek a felkészítő tréningre. Kemény, hathetes képzés következett. Reggeltől estig óráink voltak és a napi követelmény négy óra tanulás. Sokan azt gondolják, egyszerű ez a munka. De sok mindent tudni kell. A biztonság körül forog minden. Mit a dolgunk vészhelyzeti landoláskor, vízen való landoláskor, mit teszünk, ha tűz, vagy terrorista van a fedélzeten. Gépkiürítési  és túlélési terveket kellett készítenünk.Minden eszköz helyét, lépésről való lépésre való használatát tudni kell. Ugyanígy teljes körű ismereteket sajátítottunk el elsősegélyből és a repülési terminológiáról is. Tavaly, december 7-én tettem le a vizsgát, megkaptuk a „szárnyainkat” és még aznap repültünk a bázisunkra. Én Londont Stansted-et kaptam, ez az egyik  legnagyobb bázisa a Ryanair-nek.

- Egy nap körülbelül nyolcszáz légi utast kísérek, és számtalan megoldatlan problémával szembesülök. Az emberek nagyon sokfélék, egyszer kérdőre vontak, miért esik a hó? Közben elvárják, hogy mindig tökéletes légy. A hajad, sminked, ruhád, körmöd és mindig mosolyogj, ha neked van igazad, ha nincs. Ez a munka sok mindent megtanít az életről.

Milyen az időbeosztásod?

- Egy nap átlagosan két európai városba repülök. Egy héten öt napot dolgozom hajnali 5-től, utána két nap szabad. A következő héten öt nap délután és három nap szabad. A repülés jócskán kimerít, a hétvégéket általában végigalszom.

Szereted a munkád?

- A legjobb érzés, amikor a repülő a kifutópályára áll, aztán néhány pillanat alatt felgyorsul és felemelkedik a földtől. Szeretem a gyönyörű kilátást, felszolgálás közben többször oldalra pillantok, alattam havas hegyek, kanyargó folyók, változatos táj és persze a felhők felett mindig süt a nap. Nagyon szeretem az éjszaka kivilágított városokat is, meseszép. Hogy meddig fogok itt dolgozni? Ez a munka életforma. Egy nagyobb légitársaságnál is szeretném kipróbálni magam, mielőtt családot alapítok. Mert férj és gyerek mellett nem biztos, hogy kitartanék. Anyagilag azonban megéri.

vnm