Meglátni és megszeretni egy pillanat műve volt Kúti Klaudia és Borsi Tamás számára két évvel ezelőtt. Egy baráti összejövetelen találkoztak és mindketten érezték, ő az igazi. A decemberi randit több iskövette, majd egy hirtelen elhatározással  márciusban össze is költöztek a fiatalok.

A nyaralás előtt Klaudia lázasan kereste a gyűrűit, s bár mindig ugyanoda tette, sehol sem találta. Akkor még nem tudta, hogy Tamás csente el az ékszereket, hogy mintaként szolgáljanak a jegygyűrűvásárláshoz. Nagy volt a meglepetés Horvátországban, amikor Tamás előrukkolt a lánykérdéssel. Igent rebegett a leányzó, és innen már egyenes volt az út boldogságuk beteljesüléséhez, az egybekeléshez. Ősszel el is kezdték a szervezést. A nagy napon az evangélikus szertartás után a polgári esketést a Vinum Hotel udvarán tartották.

Nem csak az ilyenkor szokásos izgalmak miatt volt rendkívüli az esemény, Klaudia barátnője mindenórás kismama volt, no meg hatalmas vihar közeledett. De minden jó, ha jó a vége, a barátnő az esküvő után adott életet gyermekének, a vihar pedig csak a boldogító igen után tört ki. Nevetve mondták egymásnak, hogy meghatódni sem volt idő, kapkodni kellett az esküvői kellékeket, hogy ne ázzanak csurig. A hetvenfős násznép Filus Jani zenéjére a fenséges vacsora után az épület nagytermében hajnalig ropta. Az ifjú pár a számukra csodálatos emlékű Horvátországba indult nászútra, de a tarsolyban még ott lapul egy nászajándékba kapott hévizi üdülés is. És a továbbiakban? A közös élet minden pillanatát élvezik, s bár Tamásnak már van két gyermeke, a fészekben még elfér pár Borsi-Kúti csemete.

Boda Zsuzsa

Fotók: Varga Gyula