Augusztus 12-én vasárnap este rendkívül látványos záróünnepséggel befejeződött az olimpia, Nagy-Britannia fővárosában, Londonban.

 A NOB elnöke örömtelinek, tündöklőnek és parádésnak nevezte a magas színvonalon megszervezett rendezvényt. Akik figyelemmel kísértük, magunk is ilyennek láttuk. Számunkra azonban mindennél fontosabb volt hazánk szereplése. Magyarország a XXX. nyári olimpiai játékokon 21 sportágban 157 sportolóval képviseltette magát. Sportolóink a várakozásokat messze túlteljesítették. Közülük a világ dobogójára 17-en állhattak fel, s nyolc versenyző tiszteletére hangzott fel a Himnuszunk. Megható, az egészséges büszkeségünket simogató érzésekkel csodáltuk a dobogó legfelsőbb fokán álló olimpikonjainkat. A londoni magyar hősöket hétfő délután Budapesten, a Syma csarnokban több ezren köszöntötték. A tiszteletünk természetesen a többi 140 kiválóságunké is, hiszen legtöbben teljesítették a feladatot…

FUSD VÉGIG A PÁLYÁDAT!

„Nem csak akkor vagy jó, ha győztél. Jó akkor vagy, ha nem adtad fel a küzdelmet, s elhatározod, hogy győzni fogsz!” – bátorított az edző. A napokban órákon át beszélgettem az egyik súlyosan beteg barátommal. Amolyan kezdő nyugdíjas fi atalember. Nem kerülgette a témát, egyenesen beszélt az állapotáról, s arról is, hogy szüksége lenne egy kis lelki vigaszra. Méltatlannak ítélte a helyzetét, s különösen a várható utat, amely még előtte áll. Feladom! – mondogatta. Nem adhatod fel! Az utolsó percig van esélyed, s különben sem adhatod fel a cél előtt – mondtam én. Nincsenek már céljaim, ami körülöttem van és eddig olyan fontos volt, nem jelent már semmit - sóhajtotta tovább. Röviden témát váltottunk, de később újra vissza tért és megkérdezte: Te talán nem adnád fel? Több okból nem adnám fel - válaszoltam. Sokan várják el tőlem, s tőled is, hogy ne adjuk fel. Ahogyan a sportolótól elvárja a haza, elvárja a szurkoló közönség, s különösen a mestere, aki annyi fáradtságot, reményt fektetett bele, úgy várja el tőlünk a családunk, a gyerekeink, akik egész életükben büszkék akarnak lenni ránk, s az ő gyermekeik előtt is dicsekedni szeretnének a nagyszüleik képességeivel, kiváló adottságaival, erejével. Végig kell fussuk a saját, kijelölt pályánkat! Ezt követően sokat beszélgettünk még a Szentírás és a keresztény tanítás életigenlő gondolatairól, s arról a célról, amely az életünkön is túl mutat. Cél, küzdelem, kitartás! Ez tesz mindnyájunkat a saját „olimpiánk” bajnokává. „Ember küzdj, és bízva bízzál!” (Madách Imre)

FEJBEN DŐL EL!

Ezt olvassuk a „Sportpszichológia mindenkinek” című könyvben. A szakemberek ezzel magyarázzák, hogy lényegében azonos felkészültségű sportolók közül az egyik nyer, a másik veszít. Aki sikeres akar lenni, annak gondolatai ne a kudarc-veszély körül forogjanak, álmodjon a célba érésről és a győzelmi koszorúról. „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél…” 1Kor. 9,26 PARALIMPIA Augusztus 29-én Londonban kezdődnek a XIV. Nyári Paralimpiai Játékok. Magyarország 33 versenyzővel 9 versenyszámban indul. „A paralimpiai sikerek minden fogyatékkal élő számára rendkívül fontos üzenetértékkel bírnak. Azt üzenik, hogy nem szabad feladni, küzdeni kell az álmaink megvalósításáért, és aki nem adja fel, az eléri, amit akar…” –fogalmazott Balog Zoltán miniszter, a kvótát szerzett parasportolóink hivatalos búcsúztató ünnepségén. Egy hír: Úton van London felé Bók László parasportoló, aki 2012 kilométeren keresztül napi átlag 100 kilométeres távot teljesítve, huszonöt nap alatt jut ki egy kézi hajtású triciklivel a 2012-es Paralimpiai Játékok helyszínére. Szurkoljunk együtt a parasportolóinkért! Kövessük példájukat a küzdeni akarásban!

Városi Ferenc

Magyar Pünkösdi Egyház

lelkipásztora.