Ria. Ria, Hungária! – torkuk szakadtából kiáltották a kiskőrösi és környékbeli szurkolók a San Marinoban játszó magyar válogatott mérkőzésén. A labdarúgás iránti rajongás nem ismer határokat, ezt bizonyítja, hogy Kiskőrösről ötven fő kelt útra, hogy Olaszországban szurkoljon a hazai menőknek.  

A harci díszbe öltözött turista gárda hatalmas zászlókkal érkezett a meccsre, melyen Tabdi és Kiskőrös feliratok mutatták a televízió előtt ülőknek a jelenlétüket. Fábián Sándor Tabdi polgármestere telefonon hívta fel a társaságot, hogy igazítsák meg a transzparenst, mert nem látszik rendesen az „i” betű. A több mint ezer kilométert utazókat óriási üdvrivalgás fogadta San Marino sportarénájában, ugyanis a helyi lakosság nem tolongott a lelátókon, de a magyarok közel hétszázan buzdították a piros-fehér-zöldbe öltözött játékosokat. Minden gólnál szólt a Himnusz, hol a magyar, hol a székely, no, és a minden nyelven érthető Ria, Ria, Hungária felkiáltás. A kiskőrösi szurkolók örömét tetézte, hogy még a mérkőzéslabdát is sikerült megkaparintaniuk. Igaz, Digner Tamás karja közel másfél méteresre nyúlt, hogy elérje. Sőt, még azt is sikerült elérni, hogy a játékosok dedikálják az ajándék bogyót. A boldogságot, hogy a magyar csapat 3:0-ra győzött, másnap is ünnepelte a vidám társaság. Meglátogatták a Maranelloban lévő Ferrari Múzeumot, ahol néhányan beültek a kiállított autókba. S hogy a hölgyeknek is kedveskedjenek, hazafelé megtekintették Sisi királynő trieszti kastélyát. Természetesen a fürdőzést sem hagyták ki az Adriai-tengerben, legalábbis a lábukat belemártották a hűvös vízbe. A társaság megfogadta, hogy a következő mérkőzésre is elkíséri a magyar válogatottat, hiszen bizonyára az ő közreműködésük is hozzájárult a csapat győzelméhez.