Nem mindennapi felajánlást tett Szabó János, a Fidesz akasztói szervezetének polgármester-jelöltje: amennyiben bizalmat kap a falutól, tiszteletdíjából a ciklus teljes ideje alatt egy fillért sem visz haza.

Míg én a miérteket kutatom, természetessége rám pirít. Vajon miért legyintünk beletörődően, amikor újabb, a közszolgálatára felesküdött emberről derül ki, hogy hivatalát a saját érdekei szolgálatába állította.
És miért lepődünk meg, ha valaki komolyan gondolja a szolgálatot?  

- Van elég szabadidőm, affinitásom, energiám és ötleteim, hogy saját vállalkozásaim után sikerre vigyem a falut, ahol születtem, és ahová az eltelt csaknem ötven évben hazatértem. Akasztón 10 millió forint a járulékaival együtt a polgármester éves fizetése.
Vagy ennyivel tehermentesítjük az önkormányzat költségvetését, vagy pedig ezt az összeget szét tudjuk osztani a falu rászorulóinak.

Kerékpártúrán Endrődi Ferenccel, az Akker-Plusz ügvezetőjével

Mit adott Önnek Akasztó?
- Itt születtem 1961-ben, akasztói lányt vettem feleségül, itt alapítottunk családot. Két lányunk született. Egyikük ápolásra szorul, így a feleségem otthon maradt.

Szüleim növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Egy bátyám van. Gyerekként kijártunk a szülőkkel a szőlőbe, és a kukoricaföldre, segítettünk a ház körüli munkában. Úgy telt az életünk, mint a többi akasztói gyereké. Itt jártam iskolába, majd állattenyésztést és növénytermesztést tanultam Gyomaendrődön és Kiskunhalason.

Üzemgazdasági beruházási végzettséget szereztem. Dolgoztam a Béke Szakszövetkezetben, a kiskőrösi Áfész tartósító üzemében, majd magánzó lettem, és 1987 óta a magam ura vagyok. Kereskedelemmel, szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozom.

Jelenleg 150-160 hektáron termelünk szőlőt a Dunántúlon, és a Mátra vidékén. Lépésről lépésre nőtt ilyen méretűvé a vállalkozás, de soha nem merült fel még a gondolata sem annak, hogy elköltözzünk innen. Kötődésünkről sokat elárul, hogy halottak napján nekünk nem kell más tájakra utaznunk, hogy lerójuk tiszteletünket a halottaink emléke előtt, mert mindannyian itt nyugszanak Akasztón, ahol az életüket leélték.

Gyermekmentő misszión Böjte Csaba ferences rendi szerzetesnél, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által alapított dévaványi menhelyen

Miért éppen most vállalná a település vezetését?
- Hamarosan 50 éves leszek, úgy érzem, eljött az idő, amikor akarok és tudok is segíteni a szülőfalumnak, a közösségnek. Meggyőződésem, hogy Akasztónak vannak kitörési pontjai, és lényegesen nagyobb lehetőségek előtt áll, mint amit pillanatnyilag ki tud használni.

Azért is érzem elérkezettnek az időt, mert egy jobboldali kormány mellett lényegesen jobb esélyekkel lehetne megfelelő fejlődési pályára állítani egy jobboldali községet. Most végre egy irányba tudnánk haladni a kormánnyal, hiszen a szándékaink egybeesnek.

Milyen kihasználatlan lehetőségekre, kitörési pontokra gondol?
- Vállalkozói szellemiségű irányítást, menedzselést szeretnék megvalósítani. Mindenképpen prioritást élvezne egy olyan területet kialakítása, amely alkalmas lehet munkahelyeket teremtő új vállalkozások letelepedésére.

Ez a magas munkanélküliségi arány kezelésének az egyik alternatívája. Mindamellett nagyon sok kihasználatlan természeti adottsága van Akasztónak a vízi turizmustól a horgászaton át a bakancsos turizmusig. A falu határának egyharmada nemzeti parki terület, itt van Magyarországon a legtöbb csatorna, tó és patak.

Ennek ellenére egyetlen tanösvény, vagy turista útvonal sem érinti Akasztót. A tanyasi turizmus a munkahelyteremtés újabb lehetséges iránya, a családi gazdaságok mellett. Hiszek abban, amit a Fidesz vidékfejlesztési programja is hirdet, hogy egymillió új munkahely jöhet létre azzal, ha visszahozzuk a családi növénytermesztés, kertészetet és állattenyésztést. Elkeserítő látvány, amikor a családi házaknál parlagon vannak a kertek, nincs konyhakerti növény, üresek az istállók és ólak.

Mert leszoktatták a termelésről az embereket. Ösztönözni kell a helyi vállalkozókat, és újraéleszteni a felvásárló telepeket. Segíteni őket annak eldöntésében, hogy mit, milyen fajtát termeljen, hogy a feldolgozó és a termelő jobban egymásra találjon. Az egyik legfontosabbnak feladatnak tartom az önkormányzatnál létrehozni egy olyan státuszt, aki az eligazodásban segíti az embereket.

Elmondja, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, információkkal segíti annak eldöntését, hogy van-e realitása egy adott elképzelésnek, vagy az illető álmokat kerget.

Hol látja a változáshoz vezető út sarokpontjait?
- Az intézményeknek a működés zavartalan feltételei mellett önállóságot kell adni. Ennek biztosítása mellett azonban elvárható, hogy az oktatás színvonala a lehetőségekhez mérten a legjobb legyen.

Ez kardinális kérdés, hiszen az Akasztón született gyerekek kitörési pontja az alap szintű oktatás magas színvonala, ami biztosíték a továbblépéshez. Megoldásra vár a szennyvíz kérdése is. Akasztón – a másik két társult településsel együtt – a szennyvízdíj kiemelkedően magas, miközben nincs hatékony szennyvízkezelés.

Mivel lenne elégedett négy év múlva?
- Ha rendezett háztáji gazdaságokban munkahelyekkel rendelkező, elégedett, mosolygós akasztói emberek élnének itt, akik nem vágynak el. Akkor talán az az 50-60 családi ház is benépesül majd, amely jelenleg üresen áll. Ehhez olyan oktatást, óvodai ellátást kell tudnunk biztosítani, amiért visszajönnek az innen elszármazott fiatalok, vagy akár a városi életet megunt családok költöznek ide.

Természeti szépségekben, adottságokban nincs hiány, és építeni lehet az akasztói ember közösségi elkötelezettségére is. Minden adott ahhoz, hogy itt egy élhető, fejlődő falut lehessen létrehozni.