A kistérség egyik legkisebb településén az elmúlt nyolc évben nem sok minden történt – panaszolják azok, akik kicsit tovább látnak a község határánál.

Másutt sorra építik újjá a kultúrházakat, avatják a játszóteret, szerelik a térfigyelő kamerákat, falugondnoki busszal szállítják az időseket. Ennek azonban még a nyomát sem érzékelhetik Tabdin. Gyökeres szemléletváltást remélnek, ahhoz, hogy a falu behozza lemaradását a szomszédokhoz képest.

Fábián Sándor jobboldali elkötelezettségű, független polgármesterjelölt ezt a célt tűzte ki maga elé, amikor barátai, rokonai biztatására felvállalta: indul az önkormányzati választáson.

Mennyire ismeri a falu helyzetét, múltját, problémáit?
- Lokálpatrióta vagyok, 1972-ben ide születem, édesapám és az édesanyám is itt élt, illetve él Tabdin. Az óvoda és az általános iskola után a középiskolát Budapesten végeztem, vasútgépészként, érettségivel. A sorkatonai szolgálatomat követően a kiskőrösi Vámhivatalban helyezkedtem el, ma is vám és pénzügyőrként dolgozom, tiszti rendfokozatom hadnagy.

A Rendőrtiszti Főiskolán 2008-ban vehettem át a diplomámat. Nős vagyok, két gyermek édesapja. Ismerem a mezőgazdaságban boldogulni akarók gondját-baját, mivel én magam is gazdálkodom, szőlőt termelek. Aktív közéletet élek, tagja vagyok a horgászegyesületnek, és labdarúgó csapatkapitányként, egyben a Sportegyesület elnökeként osztozom a civil szervezetek működését sújtó anyagi nehézségekben.

Tudom, hogy egy ilyen kistelepülésnek erősen behatároltak a korlátai, de azt is be kell látni, hogy soha nem aknáztuk ki az adottságainkat. Tabdin szorgos és tisztességes emberek élnek, csodálatos környezeti értékeink vannak. Természeti kincseink, a Pék-tó, a Turjánosi láperdő a lovas-, horgász- és borturizmusra kiválóan alkalmasak.

Mi az, amiben gyors szemléletváltást sürgetne?
- Sikeres pályázat nélkül ma már nincs jelentős beruházás – ezt vallom. Éppen ezért mindenre pályázni kell, amire csak lehetőség nyílik. Kistérségi összefogással vagy önállóan, de pályázni, pályázni és pályázni! Nem százmilliós projektekre kell csak gondolni, hanem a bölcs mondást szem előtt tartva, a sok kicsi, sokra megy elv alapján.

Számos területen jelentős lemaradása van Tabdinak. Gondolok itt a művelődési ház felújítására, a belterületi földutak aszfaltozására, a töredezett járdák kijavítására, a megkezdett középület sorsának rendezésére. A környező települések vezetőivel közösen megvalósítható beruházási lehetőségek feltérképezése, és ezen együttműködések kiaknázása is kiemelkedő lehetőségeket rejthet.

Úgy vélem, nem fordulhatna elő olyan helyzet, hogy valamilyen fejlesztést azért készít el saját erőből Tabdi, mert nem is próbáltak meg pályázni rá!

Milyennek látja a falu közbiztonságát?
- Sajnos nem kell ahhoz rendőrségi statisztikákat bújni, hogy az itt élők lássák, mennyire megromlott a közbiztonság. Sorra próbálkoznak a besurranó tolvajok, a betörők. Mindenképpen felülvizsgálnám annak a lehetőségét, hogy a településünkön is működjön térfigyelő kamerarendszer.

Fontosnak tartom az átmenő forgalom és a szilárd utak „lelassítását”. Egy-egy gyalogátkelőhely létesítése pedig elkerülhetetlen az iskola és az óvoda előtt.

A Tabdiban élők legnagyobb gondja a munkanélküliség. Lát ebben megoldást?
- Számos munkahelyteremtő lehetőséget látok abban, hogy egy önkormányzat gazdasági társaságot működtet. Erre nagyon sok jó példa szolgál ma már. A munkanélküliség lecsökkentése, új munkahelyek teremtése, a Tabdin lakó emberek számára is fontos mindazok ellenére, hogy számos jól prosperáló vállalkozás, gazdasági társaság működik a faluban.

Szeretném azt elérni, hogy amennyiben új munkaerőre van szüksége az itt tevékenykedő gazdálkodónak, vállalkozónak, akkor arra mindenekelőtt az itt élő emberek kapjanak esélyt. Ehhez kölcsönös elismerésen alapuló jó kapcsolatot kell kiépíteni vállalkozóinkkal, gazdáinkkal. Hiszen a fiataljainkat is helyben kell tartani, akár önkormányzati segítséggel is, mert ez a jövő záloga!