Get Adobe Flash player
Font Sándor: A mezőgazdaság volt a GDP motorja Nyomtatás E-mail
2014. február 02. vasárnap, 18:47

– Kevés természeti kárral járó, jó környezeti évet zárt a mezőgazdaság 2013-ban: szinte nincs olyan ágazat, amely ne hozott volna egyértelműen pozitív eredményt – mutat rá Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, amikor az agrárium tavalyi eredményeire rámutató adatokról kérdezem.

 

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az ágazat 2013-as teljesítményét értékelve kijelentette, hogy a magyar mezőgazdaság 2013-ban jobban teljesített, mint a korábbi években. Így az agrárgazdaság várhatóan jelentősen járul majd hozzá az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez.

 

 

 

– A mezőgazdasági számlarendszer első előzetese szerint a mezőgazdaság 2013-as kibocsátása 2265 milliárd forintra nő a múlt évi 2173 milliárd forintról. Ez mintegy 4 százalékos növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy némileg csökkentek az árak, jelentős volt2013-ban a termésmennyiség, és a kibocsátás nagyobb eredményt hozott a gazdálkodóknak.

 

– A korábbi évek tendenciáinak tükrében milyen változásokat, eredményeket, tapasztalatokat hozott 2013?

– A mezőgazdasággal foglalkozók már korábban is rámutattak, hogy az agráriumban komoly foglalkoztatási tartalékok rejlenek abban az esetben, ha a kormányzati törekvések nem a nagy gépigényű, tömegterméket előállító szántóföldi termesztést, hanem a kézimunkaerő igényes zöldség-gyümölcs, szőlőtermesztést, és az állattartást ösztönöznék intenzívebben. Ez a szándék 2010-2011 óta egyre erőteljesebben jelenik meg. A géptámogatásokra például mindinkább a kertészetben munkálkodók pályázhattak, de ezt a folyamatot segítette az állami termőföldek bérlése is. Minden megnyert két hektár állami föld bérlésének feltételeként ugyanis egy úgynevezett számos állatot (egy szarvasmarha, vagy annak megfelelő számú sertés, juh) nevelésbe kell állítania a nyertes gazdálkodónak. A földbérlési program 2011- es indulása óta az állatlétszám növekedése már érzékelhető: a 2005 óta stagnáló szarvasmarha és juh szám 2011 óta egyértelműen növekedésnek indult, és ma már komoly export területeink vannak, főleg arab országokba. Ugyancsak kedvező hatások mutatkoznak a foglalkoztatásban, aminek a bővülése a mezőgazdaságban az említett törekvések hatására ma már statisztikai adatokkal megerősítve kimutatható.

 

– Az első háromnegyed év eredményeinek elemzői arra is rámutattak, hogy tavaly tovább erősödött az agrártermékek súlya a külkereskedelemben. Minek köszönhető és hogyan támogatható ez a folyamat?

– Mint ismert, a gépipar után a második legjelentősebb export adatokat a mezőgazdaság adja, és az értékek folyamatosan növekednek. Ez így volt 2013-ban is. Az élelmiszer-feldolgozóipar további erősítése miatt az év végén megnyitottuk az ÉLIP nevű, tipikusan a feldolgozóipar gépeszközeinek vásárlására, frissítésére szolgáló pályázatot. Ezzel egyrészt azt a folyamatot igyekszünk támogatni, hogy minél magasabb szintű legyen hazánkban az élelmiszerek feldolgozottsági szintje, ezek a termékek folyamatosan növekvő arányban szerepeljenek az exportban. Ezek a törekvések a foglalkoztatás bővülését is eredményezik. A jelenlegi export ugyanis döntő mértékben alapanyagokból származik. Amennyiben ugyanezt fel tudnánk dolgozni, egy még magasabb szintű exportteljesítményt érhetnénk el.

 

– Tapasztalatai szerint hogyan értékelik az eredményeket a gazdálkodók?

– Az elmúlt időszakban a termelői árak jobban tudtak növekedni, mint az infláció, ami stabilizálta a mezőgazdaságot. Ez megmutatkozott a mi térségünkben is, ahol a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. A 2012-es év után – amikor a komoly fagy miatt nagy volt a terméskiesés, ebből adódóan magas volt a felvásárlási ár – a 2013-as, közepes, vagy annál magasabb terméshozamot eredményező évben is tűrhetően jó maradt a felvásárlási árszint. Ennek eredményeként egy komolyabb jövedelmet tudtak elérni a térségbeli gazdálkodók is.

 

– Milyen kormányzati intézkedésekkel erősíthető a gazdálkodók jövőbe vetett bizalma, beruházási, fejlesztési kedve?

– Az agrárium finanszírozásában bevezetett teljesen új rendszer kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket. A három pillér első elemeként az agráriumra is kiterjesztettük a Széchenyi hitelkártyát. Ezen túl a Magyar Fejlesztési Banknál meghirdetett programokba bevontuk az ipar és kereskedelem mellett az agráriumot, és kiterjesztettük az MNB által finanszírozott, úgynevezett növekedési hitelprogramot – amely révén két és fél százalékos hitelkamatokkal lehet forráshoz jutni – az agráriumok résztvevőinek. Az elmúlt év kedvező időjárása mellett ezek mind hozzájárultak az agrárium kedvező teljesítményéhez.

 

– Az agrárium finanszírozásában bevezetett teljesen új rendszer kezdi beváltani a hozzá fűzött reményeket – mondja Font Sándor.

 

– Milyen irányba mutat a jövő?

– A 2013 eredményei felett érzett örömben azt is látni kell, hogy mennyire kiszolgáltatott ez az ágazat az időjárási környezetnek. Úgy tűnik tehát, hogy kikerülhetetlen az időjárási kockázatok csökkentése, amennyire ez lehetséges. A pénzügyi és technikai lehetőségek két területre mutatnak rá. Elsőként az aszályosodás elleni küzdelem jegyében a vízgazdálkodás teljes rendszerének az újragondolása szükséges. Amikor árvíz és belvíz van, menteni, amikor pedig aszály, visszaadni kell a vizet. Az ehhez szükséges csatornarendszer és öntözési infrastruktúra kiépítése nem kis feladat, de kikerülhetetlen a mezőgazdasági termelés kilengéseinek csökkentése érdekében. Így egy viszonylagosan állandó értékkel számolhatna a nemzetgazdaság minden évben a mezőgazdasági teljesítésre. A teljes magyarországi vízgazdálkodó rendszert újragondoló program elindult, az eredménye másfél év múlva várható. Ekkor lesz egyértelműen tisztázható, hogy milyen vízigénye van a mezőgazdaságnak, a szolgáltatásnak, iparnak és turisztikának, és a meglévő vízmennyiséget hogyan tudjuk eljuttatni az érintettekhez. A legnagyobb érintett egyébként a Duna-Tisza köze, és a program egyik fő célja a Homokhátság vízutánpótlásának a megoldása lesz.

 

A jövő másik nagy feladata a jégelhárítás rendszerének kiépítése. Ennek többféle technikai módja létezik, a lehetőségeket a mezőgazdasági bizottság hamarosan áttekinti. Szeretnénk teljes képet kapni a talajgenerátoros és a rakétás eljárásokról. Az egyértelmű szándék pedig Magyarország teljes lefedése egy jégelhárító rendszerrel.

 

 

 

 

 


A cikkekhez és galériákhoz a hozzászólás csak regisztráció után lehetséges.

 

 
Hirdetés