Törvényekkel a mezőgazdaság felvirágoztatásáért Nyomtatás E-mail
2013. március 05. kedd, 08:30

2010 óta nem volt olyan féléves periódusa a magyar parlamentnek, amikor annyi életbevágóan fontos, a mezőgazdaságot érintő törvény került volna az asztalára, mint lesz ez az előttünk álló hat hónapban – tudtuk meg Font Sándor országgyűlési képviselőtől, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnökétől.  

Ennek oka sokrétű, tétje pedig óriási – teszi hozzá a politikus, emlékeztetve arra, hogy 2014. május 1-jén lejár a külföldi állampolgárok termőföld-vásárlási tilalma. Mint mondja, a megszületendő törvények adják majd az új helyzet kereteit, valamint – a szándék szerint – hozzásegítik a mezőgazdaságot, hogy képes legyen jelentős mértékben hozzájárulni a hazai GDP növekedéséhez. 

– 2011-ben is érzékelhető volt, hogy a mezőgazdaság jó eredménye jelentős mértékben képes javítani a bruttó hazai termelés, a GDP mutatóját. 2012-ben viszont, amikor a mezőgazdaság az ismert időjárási viszontagságok miatt gyengén teljesített, magával rántotta a nemzeti teljesítőképességet is. Ebből is látszik: ha a mezőgazdaságot nem tudjuk stabilizálni, a GDP értékünk is hektikus módon változik. És akkor még nem beszéltünk az ágazat munkanélküliség csökkentésében, illetve a munkahelyteremtésben betöltendő szerepéről, illetve exportteljesítményéről. Sajnos azonban míg dömping mennyiségben exportálunk alapanyagokat, addig a feldolgozott élelmiszerek tekintetében már az import a meghatározó – mutat rá a politikus, hozzátéve: mindennek figyelembevételével, az érintett szervezetekkel és gazdálkodói körökkel konzultálva vállalkozott a kormány egy 10 éves Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia összeállítására. 

Font Sándor a tervezett jövőkép megrajzolásakor kitért a feldolgozóipar fejlesztésének fontosságára, amely a gazdálkodók számára a termelésénél lényegesen magasabb nyereségtartalmat garantálhat.

– Közismert az a skála, miszerint egy termék nyereségtartalmának mintegy 10 százaléka marad a termelőnél, 20-30 százalék a feldolgozóiparnál, 60-70 százalék pedig a kereskedőnél jelenik meg. Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaságot az alapanyag-termelésből az élelmiszer-feldolgozás, vagy akár a kereskedelem pozíciójába kell felemelni. Ez az igény tükröződik majd a törvénykezésben is. 

A földforgalmazási törvény előkészítése kapcsán a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta: a szándék az, hogy a termőföld szerzésének legfőbb kitüntetettjei a termelésben résztvevő aktív gazdálkodók legyenek.

– Szeretnénk elérni, hogy a termőföld hozama, nyereségtartama helyben maradjon. Ezért azt tervezzük, hogy a jövőben csakis a helyben (20 kilométeres körzetben) lakók vásárolhatnak majd termőföldet, mégpedig, ha életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez sok vitára adhat okot, azonban mindezt szükségesnek tartjuk annak érdekében, hogy a külföldiek várható földszerzési éhségét tompítani tudjuk. Font Sándor szerint a kormány a középbirtokon gazdálkodó családi gazdálkodók modelljét tartaná ideálisnak.

A földtörvény vitája mellett már a februári ülésszakban napirendre kerülhet például a mezőgazdasági üzemszabályozással foglalkozó kétharmados törvény. A fideszes politikus emlékeztet arra, hogy bár Magyarországon ismeretlen ez a fogalom, minden komoly gazdasággal rendelkező nyugati országban létezik ilyen törvény. Olyan fontos kérdések szabályozása történik általa, mint például, hogy ki lehet földtulajdonos, egy tulajdonoshoz hány hektár megművelhető föld tartozhat… 

Ugyancsak új elem az úgynevezett integrációs szabályozás, amit szintén önálló törvénnyel szeretnének felépíteni. Ennek lényege – magyarázza Font Sándor – egy régiónkénti, állami koncessziós joggal rendelkező nagytársaság, vagy az állam által alapított, egyfajta mezőgazdasági kombinát, ami a vetőmag termesztésétől a növényvédő szer forgalmazásán, a műtrágya és gépszolgáltatáson át akár a kutatásig lefedné a fontosabb tevékenységi köröket, és ezeket szolgáltatásként biztosítaná a vele szerződő gazdáknak. A mezőgazdasági bizottság elnöke úgy véli, hogy számos problémára nyújthatna ez a gyakorlat megoldást a gazdáknak. Így például a gabona tárolására, a nagy értékű munkagépek bérletére, vagy a növényvédő szerek közös beszerzésére… Mindezt minimális, vagy nulla haszonnal, szolgáltatásként tenné az integrációs szervezet. 

Font Sándor úgy véli, hogy a mezőgazdaság finanszírozása várhatóan a takarékszövetkezet rendszerén keresztül fog megtörténni. Ehhez azonban új finanszírozási törvényt kell megfogalmazni. A folyamatot segíti az is, hogy – mint ismert -, tavaly állami kézbe került a Takarékbank, amely mögött ott vannak a takarékszövetkezetek. Ezen a rendszeren keresztül nem csak a mezőgazdaság, de a vidéki kis- középvállalkozások finanszírozási lehetősége is megvalósulhat. 

A pénzügyi stabilitást egy kiszámítható és méltányos adózás is szolgálná, amely a figyelembe venné a birtok nagyságrendjét. Az alapelv szerint minél kisebb egységről van szó, annál nagyobb legyen a kedvezmény.

Font Sándor országgyűlési képviselő hangsúlyozza: a felsorolt hosszú távú célok végcélja a mezőgazdaság stabilitásának és nagy értékteremtő képességének megteremtése, ahol a gazda becsületesen megél munkájából, és jól érzi magát vidéken.

Tóth Tímea

 


A cikkekhez és galériákhoz a hozzászólás csak regisztráció után lehetséges.

 

 
Hirdetés