Kiskőrös is érintettje az 5 ezer fő feletti települések állami adósságrendezésének, míg az 5 ezer fő alatti települések közül a kistérségben Csengőd és Kaskantyú hiteleit vállalja át az állam. Font Sándor országgyűlési képviselőt arról kérdeztük, hogyan érintik az aktuális változások a kiskőrösieket és a térségben élőket.

– Mint ismert, a járási rendszer és a tankerületi rendszer kialakulásával gyakorlatilag megszűnnek az önkormányzatok fő adósságtermelő pontjai. Néhány feladat, valamint az iskolák elkerülnek az önkormányzatoktól. A gyakorlat ugyanis éveken át az volt, hogy ezeken az intézményeken keresztül az állam olyan feladatokat kényszerített az önkormányzatokra, amihez nem kaptak kellő támogatást, így elindult az eladósodási folyamat. 2013-tól azonban az önkormányzatok hiány nélküli költségvetést kötelesek tervezni. Nem lehetett tehát megkerülni a kérdést: mi lesz az önhibájukon kívül felhalmozott adósságaikkal. 

A híradások szerint az 5 ezer fő alatti települések esetében még ebben az évben megtörténik a teljes adósságállomány állami átvállalása. Hogyan zajlik ez a gyakorlatban?

– Hangsúlyozom, hogy kizárólag a tisztán pénzügyi hiány, azaz a pénzügyi intézmények felé fennálló hitelek átvállalásáról van szó, és az állami szerepvállalás nem terjed ki például a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cégek hiteleire, vagy az önkormányzatok egymás közötti kötelezettségére. Az 5 ezer lélekszám alatti települések esetében december 31-ig az állam átvállalja a hitelt, majd megkezdi a tárgyalást a bankokkal a visszafi zetés részleteiről. E folyamat a kistérségben Csengődöt és Kaskantyút érinti.

Az előzmények, az idevezető út ismeretében tehát ez egy becsületbeli ügy az állam részéről az önkormányzatok felé. Ugyanakkor jelentős előrelépés a bankok nagy kockázatú kintlévőségeinek rendezésében is.

– Az 5 ezer fő alatti települések hitelének egy az egyben való visszafi zetésével a bankok nem csak a kihelyezett hitelállományt kapják vissza – aminek a megtérülése sok esetben meglehetősen kétséges volt – hanem felszabadíthatják azt a tartalékot is, amit egy ilyen kockázatos hitel kihelyezésekor kötelezően képezniük kell. Így duplán is jól járnak.

– Mi történik az 5 ezer fő feletti települések adósságával?

– Itt már összetettebb a kép, és ebből adódóan a folyamat is, hiszen a tartozások nagyságrendje már nem csak a kényszerűségből vállalt feladatok alulfi nanszírozásából adódhat, hanem kellően át nem gondolt beruházások, rossz önkormányzati döntések, vagy éppen a város határain túlmutató feladatvállalás is szerepet játszhat. Ezért ezekkel az önkormányzatokkal egyedi konzultációk eredményeként – az „adóerő” képesség fi gyelembevételével – születik megállapodás arról, hogy 40 és 70 százalék között milyen mértékben vállalja át adósságaikat az állam. Ez a folyamat azonban csak 2013. év elején kezdődik el, viszont júniusig le is zárul. Ebben a csoportban érintett Kiskőrös városa is, és bízunk benne, hogy minél nagyobb arányú állami szerepvállalást sikerül elérni a tárgyalások során.

Milyen előnyökhöz jutnak azok a települések, amelyek felelősséggel, jól gazdálkodtak az elmúlt időszakban, így adósságot sem halmoztak fel?

– Ilyenre is van példa a térségünkben, például Soltvadkert, Akasztó, Bócsa. Ez morálisan is nehéz kérdés, és bevallom: szerintem nincs jó megoldás velük szemben. Ami biztos, hogy az nem fordulhat elő, hogy semmilyen elismerésben ne részesüljenek a jól  gazdálkodó önkormányzatok. Az egyik logika szerint ez a fejlesztési elképzeléseik rangsorolásánál jelentkezhetne abszolút előnyként. 

Két nagy átalakulás előkészületei zajlanak jelenleg: 2013. január 1-jétől visszaáll a járási rendszer, és kialakulnak a tankerületek. Hogyan érinti a kiskőrösieket a közigazgatási rendszer átalakítása?

– Területileg legnagyobb, létszámban pedig Kecskemétet és Baját követően a harmadik legnagyobb járás lesz a kiskőrösi. S bár voltak települések, amelyeket a közigazgatási logika nem ide sorolt be – például Imrehegy, Kecel és Tázlár – sikerült elérni, hogy minden település, amelynek erre volt igénye, a kiskőrösi járáshoz tartozzon. A járási rendszer visszaállításával befejeződik a közigazgatás átalakítása. Ennek során a regionális szint teljesen kikerült a rendszerből, és egymásra épültek a járás- megyeországos szintek. Számos feladat a helyi önkormányzatoktól is átkerült a járásokhoz, járási hivatalokhoz, ami együtt járt azzal, hogy az érintett munkatársakat is átvette a járási hivatal. A hivatal vezetőjének személye egyelőre még nem ismert, de  várhatóan december első hetében megtörténik a kinevezés, és január 1-jén megkezdődhet a munka is. A járási hivatalhoz fog tartozni valamennyi államigazgatási szerv, aminek van helyben kirendeltsége, a földhivataltól a munkaügyi a hivatalon át a falugazdászokig.

Milyen motivációi vannak a tankerületek kialakításának?

– Klebersberg Kuno 1920-as években végrehajtott közoktatási reformja, illetve annak a sikere alapozta meg ezt a rendszert, szükségessé pedig többek között az oktatási rendszerben tapasztalt hatalmas minőségi különbségek, a gyerekek sokszor aránytalan és szélsőséges ismeretanyaga, a reáltudományok háttérbe szorulása miatt vált. Bízunk abban, hogy a változások hatására a magyar oktatás régi fénye visszatér. A tankerület egyébként nem fedi teljesen a járást, nagyobb annál.

Mit fognak érzékelni a változásokból 2013. január 1. után a kiskőrösiek?

– A pedagógusok, diákok és szülők ebből nem sokat érzékelnek majd, mert a napi megvalósulás szintjén remélhetően minden zavartalanul megy tovább januárban. Az áttérés a tananyagban fokozatos lesz. Az államot azonban a jövőben a Klebersberg  intézményfenntartó Központ és a helyi tankerületi vezető testesíti meg. A kiskőrösi tankerületet Pálinkó Gyuláné vezeti majd. Gyakorlatilag ő lesz minden iskola igazgatója, és az intézmények helybéli vezetőinek kinevezése a jövőben nem az önkormányzati testület, hanem az állam joga lesz.

Tóth Tímea