Font Sándor: az agrárbank lehet a fejlesztések kulcsa Nyomtatás
2012. október 26. péntek, 06:48

„A Kormány áttekintette a földtörvénnyel kapcsolatos Bankszövetségi állásfoglalást, megértette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja finanszírozni a magyar földművesek tevékenységét. Mindezek következtében a Kormány számára egyértelmű, hogy elkerülhetetlenné válik egy új agrárbank létrehozása, amely a magyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít.” – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a szeptember utolsó napjaiban megjelent közleményében. 

Az agrárbank létrehozásának szükségességéről, lehetőségeiről és várható hatásairól Font Sándor országgyűlési képviselővel, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével beszélgettünk. 

Milyen körülmények miatt merült fel az agrárbank létrehozásának gondolata?

– Minden komoly agráriummal rendelkező uniós országnak van egy zöld- , vagy agrárbankja, ami mögött nem kereskedelmi profitszerzésben érdekelt bankok, vagy multinacionális tulajdonosok állnak, hanem az állam, illetve szövetkezeti alapon a gazdák tulajdonolják. Közismert, hogy a mezőgazdaság – az időjárásnak való kiszolgáltatottsága miatt – meglehetősen szélsőséges eredményeket produkál. E jelentős kockázat miatt Magyarországon csak nagyon magas prémium felárral hajlandó finanszírozni a kereskedelmi banki szektor. A gyakorlatban ez magas kamatot és csekély hitelkihelyezési mennyiséget jelent, minek következtében az agrárszektor kifejezetten tőkehiányos, és nem tud bizonyos kampányjellegű műveleteket elvégezni.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

– A mezőgazdaság természetéből adódóan vannak olyan időszakok, amikor nagymennyiségű pénzre van szükség, és a bevétel is kampányszerűen jelentkezik. Ez a ritmus a szokásos banki gyakorlattól eltérő ütemezést kíván. A hosszú távú fejlesztésekhez igénybevett mezőgazdasági hiteleknél is komoly gondot jelent, hogy az érintett egy sikertelen esztendő következtében elveszítheti akár a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant. 

Vagyis a mezőgazdaság sajátosságait szem előtt tartó, elérhető hitelkonstrukciók hiánya komoly gátat szab a fejlődésnek.

– Az erős agráriummal rendelkező nyugati országok azt is felismerték, hogy ha a mezőgazdaság gyengülése következtében a gazdálkodó családok elveszítik addigi bevételi forrásukat, és nem tudnak tovább az ágazatban tevékenykedni, akkor az állam szociális kifizető rendszere oldalán kell velük segélyek igénylőiként számolni. Ez a kiadás pedig az államnak sokszorta többe kerül, mint ha egy jól átgondolt állami bankon keresztül megfinanszírozná a mezőgazdaságot. Igaz ez még annak a tudatában is, hogy lesz időnként egy-egy finanszírozott gazda, aki nem fogja tudni visszafizetni az átmenetileg kihelyezett hitelt. Azonban ez a vesztesége a banknak, illetve a mögötte lévő államnak még mindig kisebb, mint ha a tönkrement gazda a szociális rendszerben jelenne meg. Mindezek alapján logikus döntésnek tűnik egy állami többségi tulajdonú agrárbank létrehozása. A szükségszerűség adott. 

Milyen megvalósítási alternatívák jöhetnek szóba?

– Annyi bizonyos, hogy a banknak száz százalékos magyar tulajdonban kell lennie. Ha ebből indulunk ki, két lehetőség jöhet szóba: a takarékszövetkezeti rendszer, vagy pedig egy teljesen új bank alapítása. Az utóbbi előnye, hogy senkivel sem kell közösködnie az államnak, hátránya viszont, hogy létre kell hozni egy teljes, országos szintű fiókhálózatot, ami óriási pénz és feladat. Ugyanakkor – mint ismert – tavasz óta törekszik az állam a Takarékbank többségi tulajdonának megvásárlására, és jelenleg már az adásvétel technikai háttere zajlik. A Takarékbank – amelynek alapító tulajdonosai a magyarországi takarékszövetkezetek – mintegy 40 százalékos üzletrészét egy német bankhálózatnak privatizálták a Horn kormány ideje alatt. Ezt a részt vásárolta most vissza a magyar állam, amivel a Takarékbank legnagyobb tulajdonosa lett, tehát gyakorlatilag megszerezte az iránytó pozíciót. Miután a takarékszövetkezetek csúcsbankjáról van szó, a legnagyobb üzletrészi tulajdon megszerzésével az állam maga mögött tudhatja a létező, legkisebb falvakra is kiterjedő takarékszövetkezeti fiókhálózatot. Mindez persze csak egy elméleti lehetőség. A végső döntést a kormány hozza meg. 

Egyelőre tehát ott tartunk, hogy – mint azt Lázár János közleményéből tudjuk – megszületett a döntés a zöld- vagy agrárbank létrehozásáról. Mi a következő lépés?

– Amennyiben kész banki rendszerben gondolkodunk, a feltőkésítés és a megvalósítás következik. Kérdés az, hogy mekkora összeget tud például a Takarékbankba feltőkésítéssel bevinni a kormány, vagyis milyen összeg áll rendelkezésre a majdan kidolgozandó hitelkonstrukcióra. Ezt követően lehet kidolgozni a pontos feltételeket: futamidővel, kamattal, fedezettel… tehát magát a terméket. Ennek során érdemes az országos érdekképviseletekkel is egyeztetni, hogy a hitelfelvevők számára jól használható termék jelenjen meg.

Optimális esetben mikor indulhat a hitelezés?

– Ha a Takarékbankot és az általa elérhető hálózatot használjuk a hitel kihelyezésre, akkor véleményem szerint legkorábban 2013 második félévétől működőképes lehet a rendszer. Új bank alapításakor természetesen hosszabb időre lesz szükség. 

Tóth Tímea