Brüsszelben tanácskozott Font Sándor

A szőlészet és a borászat 2014 utáni szerepéről tartottak tanácskozást március 12-én, Brüsszelben. A konferencián Font Sándor országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke is részt vett, aki elmondta: a vita középpontjában a szőlőtelepítési jogok kérdése állt.

– A téma megértéséhez 2007-ig kell visszatekinteni, amikor az Európai Közösségek Bizottsága bevezette a Mariann Fischer Boel nevéhez köthető szőlő és bor reformot. Ennek elemei közé tartozott például a kivágási támogatások megállapítása, vagy a szabványok szerinti szőlőt telepítők támogatása. A reform bevezetésekor azt is eldöntötték, hogy 2015-öt követően – miután az úgynevezett termelési egyensúly beállt – felszabadítják a szőlőtelepítési jogokat, és minden ország annyit telepít, amennyit akar – magyarázza Font Sándor.

– Milyen helyzet alakult ki napjainkra a szabályozás nyomán?

– A szőlőtermesztés jelenleg az unió egyik legjobban szabályozott területe, ahol precíz európai pénzfelhasználás történik. Ennek a folyamatnak a része az is, hogy minden országnak a belépésétől meghatározott területi kvótája van, ami meghatározza, hogy hány hektár szőleje lehet. A kvótán felül telepíteni – a túltermelés megelőzése miatt – nem lehet. E szigorú szabályozás megalkotói annak idején úgy gondolták, hogy 2015-öt követően eljön a liberalizáció ideje, és a korlátozást felszabadítva a piacra bízzák, hogy ki marad talpon. Körülbelül egy évvel ezelőtt kezdődött egyeztetés e témában a különböző szakmai szervezetek között, és uniós parlamenti képviselők, valamint úgynevezett jelentéstevők elérkezettnek látták az időt egy széleskörű európai konferencia összehívására. Erre került sor a múlt héten. 

– Milyen álláspontot képviselt Ön, mint az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke?

– Óriási volt a téma iránti érdeklődés: a tagországok miniszteri, illetve nemzeti parlamenti szinten képviseltették magukat, és úgy tűnik, hogy az Európa Parlament álláspontja csaknem teljesen egységes abban, hogy ezt a szabályt, még 2015 előtt szeretné megváltoztatni. A nemzeti parlamenti képviselők között elsőként szólaltam fel, és mondtam el az érveimet a telepítési kvóta fenntartása mellett. 

– Melyek a fő érvek?

– Az európai szőlészet és borászat alapját mindig a családi kézműves borászatok adták.  Az a tény, hogy jelenleg Európa vezető szerepet tölt be a világ borkereskedelmében, többek között ennek a sokszínűségnek is köszönhető. Ha viszont mindenki szabadon telepíthet, ezt a nagykereskedelmi ipari jellegű szőlészetek fogják felváltani. 

Egy másik komoly következmény lehet, hogy a családi gazdálkodások a piaci árversenyben nem tudják majd érvényesíteni az egyes kisebb mennyiségű, de fajtájában magasabb kategóriájú borok árát, aminek következtében elveszthetik borászatukat, és egyszerű alapanyag termelővé válhatnak. 

A szigorú szabályozás mellett szólnak a természeti és környezetvédelmi szempontok is. Elég, ha arra gondolunk, hogy például a kunsági homokhátságon a futóhomokot szelídítették meg a szőlőtelepítéssel, ami helyett nem tudunk semmi mást ajánlani a gazdálkodóknak. Mindemellett egy egyensúlyban lévő termelést a víz felhasználhatósága szempontjából sem szerencsés felcserélni egy intenzív, nagy vízigényű termelési módszerrel. 

– Ha a szempontokkal a nagy többség egyetért, mi az akadálya a telepítési jog felszabadítási szabály visszavonásának?

– Mivel erről nem a parlament, hanem az Európai Közösségek Bizottsága hozhat döntést, a mezőgazdasági biztos elrendelt egy magas szintű bizottság összehívását. Ebben 27 tagország két-két fővel, valamint az úgynevezett európai szintű borászati szervezetek képviseltetik magukat. Április 18-án üléseznek első ízben, majd decemberig összesen négyszer. Ezt követően tesznek javaslatot a jog fenntartásáról, vagy megszüntetéséről. 

– Magyarország, és ezen belül a Kunsági borvidék érdeke tehát az, hogy továbbra is fennmaradjon a telepítési jog korlátozása. 

– Annál is inkább, mert Magyarországnak több tízezer hektár telepítési jogosultsága van még. Ami pedig a Kunsági borvidéket, mint a legnagyobb szőlőterülettel rendelkező térséget illeti, csak így tudja megőrizni pozícióját. A hazai szőlészek és borászok elemi érdeke, hogy 2015-öt követően se lehessen szabadon szőlőt telepíteni Európában. 

T.T.