Az alma még biztató, szőlő termésrekord nem lesz Nyomtatás
2012. március 13. kedd, 07:34

Az idei rendkívüli téli hideg nem kímélte az ültetvényeket, viszont szép fehérbe öltözött a határ, ami esetleg megvédett egyes növénykultúrákat az elfagyástól. Áldás vagy átok az elmúlt hetek időjárása a mezőgazdaságban?

Ribárszki Róbert és családja főként almát, bodzát és barackot termel. - Úgy gondolom, a jó kondícióban lévő almatermésű ültetvények ezt a fagyot még jól átvészelték - mondja. - Emiatt nem lesz jelentős terméskiesés, mert a növények még nyugalmi állapotban vannak. Sokkal nagyobb lenne a veszély, ha már virágzásnál vagy rügyfakadásnál jelentkezne ilyen mértékű fagy. Az őszibaracknál, a kajszinál, illetve a sárgabaracknál már nagyobb gondot jelent a kemény tél, épp úgy, mint a korai szőlőknél. 

A rovarkártevők gyérítése szempontjából viszont jól jött a fagy. Az idei növényvédelmi költségeket várhatóan jelentősen csökkenti. Azonban úgy érzem, még koránt sincs vége a télnek. A hó nagyon kellett, a talajvízháztartás miatt, most egyenletesen olvad, szépen lehúzódik a talajba. Reméljük, újabb, ilyen mértékű fagyok már nem jönnek - bizakodik Ribárszki Róbert.

- A tartósan mínusz húsz fok körüli hőmérséklet nem tett jót a fagyérzékenyebb szőlőfajtáknak, mint az Ezerjó, Kadarka, Kövidinka, és Irsai Olivér. Nagymértékű rügykárosodást okozott - mondja Béleczki Mihály őstermelő, a Kiskőrösi Gondűző Borlovagrend nagymestere.

- Biztos akad, aki már megmetszette a szőlőt, ott jelentős fagykárra lehet számítani. A nónuszon keresztül elfagy a rügyalap, és ott megszűnik a tápanyagszállítás. Közvetlenül a hófelszín magasságában van a legnagyobb hideg, mivel itt érzékelhető a leginkább a hőkisugárzás. Ebben a most 20-30 centis magasságban félő, hogy 1-2 éves törzsek is károsodtak. Most az járt jól, aki a tavaszra ütemezte a metszési munkálatokat. A tavaszi “zöldremetszés” előnye, hogy a vesszőkön láthatóak az életképes rügyek, így a fagykárokat tudjuk korrigálni. Ha körülbelül 20 centis magasságban feláldozzuk a törzset és bevágjuk, ahol nem zöld a farész, hanem barnás, ott sajnos le kell cserélni a törzset. Aki még nem metszett, továbbra se kapkodja el, várja meg, amíg elmúlnak a fagyok, aztán végezzen rügy-, rügyalap- és vesszővizsgálatot is. Ha úgy látjuk, hogy a főrügy elfagyott, a mellékrügyeket meghagyva, még lehet egy kisebb mennyiségű termésünk. Termésrekordra viszont már biztos, hogy nem számíthatunk - mondja Béleczki Mihály.

Opauszki Gábor több mint száz hektáron termel szántóföldi növényeket: többek között kukoricát, búzát, repcét. 

- Korai lenne még bármit is mondani a vetés állapotáról. Majd ha a hó teljesen elolvad, akkor látjuk meg, mennyire sínylette meg az ültetvény azt a négy napos száraz fagyot, ami az első hidegfronttal érkezett. Ugyanis mínusz 15 C alá süllyedt a hőmérő, azonban a hó csak később borította be a termőföldeket. Ha azt a négy napot kibírta, akkor nem lesz nagy gond, ha nem… Nekünk szárazföldi növénytermesztőknek egyetlen védekezésünk a hó. Ez ugyanis leszigeteli a talajt. A hó előtt nem telítődött a talaj felső rétege vízzel, mert kevés csapadék esett, így reméljük az olvadással minden víz el fog szivárogni. Ha lassan olvad, van rá esély, hogy ne álljon meg a vetéseken, mint néhány éve. A növények között is vannak fagytűrőbbek. A búzának is van olyan fajtája, ami mínusz harmincat is kibír, de a repcében hamar kárt tesz a fagy. Ha tartósan nem jönnek már mínuszok, lehet még szép termésünk, legalábbis bizakodunk - tette hozzá Opauszki Gábor.