Helyi pénz élénkíti a gazdaságot?

Sopronban másfél éve működik egy új fizetőeszköz, a soproni kékfrank. A városban kiadott pénzzel közel ötszáz helyen lehet szolgáltatást vagy árut vásárolni. A kezdeményezés nem ismeretlen a gazdasági életben. A városi fizetőeszköz bevezetésének célja az anyagi javak helyben tartása, a helyi gazdaság élénkítése és nem utolsó sorban a multinacionális cégek háttérbe szorítása. Azóta tervezik a rábaközi tallér, a pécsi korona, a debreceni fantallér és a balatoni korona bevezetését is. A térségből többek között Kecskemét és Kiskunhalas érdeklődik. A lokálpatriotizmusnak ezen formájának bevezetésében látnak-e fantáziát  Kiskőrösön? Ennek jártunk utána. 

- Ezt a fajta kereskedelmet, gazdasági megoldást bartelnak nevezik – mondja Major József, vállalkozó, önkormányzati képviselő. - Két élethelyzetben vezetik be: egyik, amikor olyan mérvű az infláció, hogy fizikailag lehetetlen a hivatalos pénzben kifizetni az árut. Ezt egyszer Magyarország már megélte. A másik eset, amikor bartelkereskedelemre hajlamosak a gazdaság szereplői, ha pénztelenség uralkodik, a gazdaság lefojtott, de élénkíteni szeretnék a gazdasági életet. A jelképes pénzzel adminisztrálják a cserekereskedelmi tevékenységet. 

Például a gazda megtermelt szőlejét eladja a felvásárlónak, aki kiskőrösi pengőben fizetné ki. Ezt a pénzt a gazda a helyi kisüzletekben költhetné el: fodrásznál, piacon, zöldségesnél, illetve minden olyan pénzforgalmat bonyolító cégnél, aki helyben kereskedik. Ez azonban a gazdasági életnek csupán egy szűk köre. Mert a közvetítő szolgáltatók ebbe nem tudnak belépni. A fuvaros a benzinért forintban kell, hogy fizessen, a vállalkozó az alapanyagért a beszállítónak forintban tartozik, a szolgáltatóknál nem fizethetsz bármilyen fizetőeszközzel. Véleményem szerint az elgondolás nem rossz, de a teljes gazdasági potenciálhoz képest igen csekély az a terület, az a mozgástér, ahol működhet. Csak belterjes kereskedelmi tevékenység során alkalmas a pénzügyek rendezésére. Ez is csak akkor, ha minimális az alkalmazott, vagy a közszolgáltatónak fizetendő kötelezettség. 

A helyi pénz kibocsájtását abban az esetben tudom elképzelni, amikor a gazdaság olyan kényszerpályára kényszerül, hogy végképp nincs más megoldás, például háborús helyzetben.

Ahhoz, hogy ez a dolog működjön, ismerni kell a szövetkezésben állókat és az árukészletüket. Mert ha nekem nem tetszik a szövetkezésben kereskedő kenyere, máris nem ott fogom elkölteni a kiskőrösi pengőmet. Ez egyfajta bizalmi kérdés. A multikkal szembeni küzdelemben viszont vélek rációt benne. Akármennyire is nem szeretjük hallani, a megoldás a szövetkezésben van. Persze a magyar emberek az elmúlt rendszer erőszakos szövetkezetépítése miatt ezt a formát élből elutasítják, vagy csak nehezen vállalkoznak rá. Pedig az egyetlen megoldás: egyesíteni az erőket az érdekek mentén. Ehhez viszont nem kell helyi pénz.

A helyi termelő táblát kap a piacon

- A helyi pénz, mint fizetőeszköz kibocsájtásának témája még nem került a képviselő testület elé. Nem látok benne akkora lehetőséget, ami megoldaná a helyi gazdaság élénkítését – mondja Domonyi László polgármester. - Ráadásul a kőrösi emberek bizalmatlanok az új, ilyen nagymérvű dolgokkal szemben. Forgótőke formában csak szűk réteget érintene. 

A fejekben kell tudatosítani, hogy helyi árusoktól, helyi termékeket vegyenek az emberek, hogy helyi szolgáltatókkal dolgoztassanak, aki szintén helyben költik el a pénzt. Az önkormányzat ennek érdekében a városi piacon bevezeti, hogy a kiskőrösi őstermelőknek a neve táblákon lesz feltüntetve. Ezzel is segítjük, hogy a vásárló kiszűrhesse a kereskedelmi tevékenységből élő viszonteladókat és könnyebben megtalálja a helyi terméket árusítókat. vnm 

Sopronban bevált

Mintegy 110 millió ember használ szerte a világon helyi utalványt. A leghíresebb a svájci WIR, ami 1934 óta a hivatalos valuta mellett működik. A soproni kékfrank kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet 123 taggal, 38.500 eurós törzstőkével alakult. 

Az első hivatalos átváltás óta folyamatosan nő a forgalomban lévő kékfrank utalványok száma. Jelenleg havi tízmilliós nagyságrendű a kékfrank-forgalom, a visszaváltás pedig nagyon alacsony szinten van. Az utalvány százszázalékos forintfedezettel rendelkezik. Vagyis egy forint egy kékfrankot ér. A fedezetet egy pénzintézetben helyezték el, ami közben kamatozik. 

A hamisitástól sem tartanak, mivel a kékfrank az MNB pénzjegynyomdájában készült, ráadásul minden bankót olyan biztonsági elemekkel láttak el, amilyeneket csak a húszezreseknél használnak.

A lokális fizetőeszköz a soproniak szerint elérte célját, a helyi gazdaság élénkítését, a megtermelt javak helyben tartását. Az ötletgazdák lelkesedése töretlen, mert egyre nő a felhasználók száma, a kékfrankot kibocsátó szövetkezet tagjai kékfrankkal fizetnek egymás között, így a pénzük a bankban kamatozhat. S mivel elsősorban a régióban népszerű az utalvány, így annak használata a lokális gazdaságot erősíti. Ma már több mint ötszáz üzlet, vállalkozás fogadja el hivatalos fizetőeszközként.