Az 1990-es évek óta egyetlen államigazgatás sem pontosította, hogy hány hektár földterület van a magyar állam tulajdonában, mennyi ebből az erdő, rét, legelő, szántó, és hogy hol is helyezkednek el ezek pontosan – mondta el Font Sándor országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, akit az állami földtulajdonnal kapcsolatos, stratégiai törekvésekről kérdeztünk. 

– A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet az előző kormány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-be olvasztotta. A vagyonhasznosítású szemléletű társaságba integrálva a termőfölddel a vagyoni értéke szerint bántak, aminek egyenes következménye lett például a Sukoró-ügy. Ebben a struktúrában ugyanis az állami földdel történt ügyletekbe sem a parlament, sem pedig a felügyelő szerv nem látott bele. Az új kormány föld- és birtokpolitikai céljainak megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalap még tavaly nyáron visszakerült az MNV Zrt-től a szaktárcához, és megkezdődött a vagyonleltár. Idén augusztusra ez el is készült, így – hosszú idő óta először – teljes képünk van a magyar állami tulajdonban lévő földterületekről. Ennek kapcsán több régóta sejtett anomália is feltárult. 

– Miről van szó pontosan? 

– Az állami tulajdonban lévő termőföldek 90 százalékát társas vállalkozások bérlik, sok esetben külföldi tulajdonossal. A gyakran 10-20 évre kötött bérleti szerződések jelentős része 50, 100, vagy akár 10 forint éves bérleti díjat határoz meg a termőföld hektárjáért, miközben egy közepes minőségű szántóföld éves bérleti díja piaci viszonyok között jelenleg 20-30 ezer forint hektáronként. A vagyonleltár során derült fény arra is, hogy mintegy 340 ezer hektár állami tulajdonban lévő termőföldre nincs szerződés kötve, azaz: ha van is mögötte valamilyen papír ügylet, ellenérték nem folyik be az államkasszába. Így 340 ezer hektár állami földet jelenleg valakik ingyen használnak. 

– Mi a kormány terve ezekkel a földterületekkel?

– Várhatóan még az ősz folyamán hasznosításra lesznek felajánlva a tisztázott területek. Ez jelenthet tartós bérletet, vagy bizonyos esetekben akár eladást is.

– Milyen feltételek mellett jöhet szóba értékesítés?

– Az úgynevezett zárványterületek esetében. Ezek viszonylag kicsi, 4-10 hektáros földek, a helyi gazdálkodók tulajdonában lévő területek közé ékelődve. Mivel birtokhasznosítási politikát nem tud az állam ezekkel folytatni, legjobb helyük a helyben lakó gazdáknál van. Ezt próbáljuk szorgalmazni az értékesítésnél is. 

– Míg a nagyobb területeknél a bérbeadás jön szóba?

– A nagyobb, összefüggő, és birtokpolitikai célokra is alkalmas területek bérleti formában lesznek meghirdetve. Itt is az a célunk, hogy a helyben lakó szomszédos gazda, a családi gazdálkodó előnyt élvezzen. A szabályozás kialakítása jelenleg zajlik. Annyi már bizonyos, hogy e földek bevonásával további programokat is szeretnénk megvalósítani.

– Mit lehet tudni ezekről a tervekről?

– A fiatal gazdáknak, fiatal házasoknak kedvezményes bérleti feltételeket biztosít az állam, amennyiben vállalják három-négy gyermek felnevelését. Az állami földterületen való gazdálkodás jogosultsága az elképzelések szerint örökölhető lesz. Így az állami földvagyon a népesedéspolitikai ösztönző programot is támogathatja. Van az elképzelésnek szociális ága is, miszerint önkormányzatok juthatnak pályázat nélkül állami földterülethez, amennyiben olyan programot valósítanak meg, ami a kormány szociál- és foglalkoztatáspolitikai elképzeléseivel egybeesik. Több önkormányzatnál vannak erre már most is jó példák. Hasonló lehetőséget kapnak az egyházak szociális, karitatív céljaikra. Ezeknek a prioritásoknak a gyakorlatban való érvényesülése érdekében Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter dr. Szabó Csaba személyében kormánybiztost nevez ki  

– Mekkora földterületekről van szó rövidtávon?

– A lejárt, és idő közben lemondott bérleti szerződések következtében összesen 65 ezer hektár földterület lesz meghirdetve 2011-ben. Már most látszik, hogy nagy lesz az érdeklődés. Szeretnénk, hogy ezek az ügyletek úgy rendeződjenek, hogy 2012 májusában a földalapú támogatásokra már jelentkezni tudjanak a gazdák. Jövőre még nagyobb földterület, mintegy 200 ezer hektár bérleti joga jár le. Szeretnénk elérni, hogy minél többen tudomást szerezzenek arról, hogy pontosan mely területekről van szó. Ezeket az információkat az NFA megyei szervezetei, az önkormányzatok, valamint a falugazdászok segítségével minél szélesebb réteghez törekszünk eljuttatni.