Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke kezdeményezésére napokon belül megalakul az a parlamenti bizottság, amely az elszabadult cukor árak előzményeit és okait próbálja meg tisztázni. A köznyelvben egyszerűen csak „cukor bizottságként” elhíresült grémium feladatáról, a tisztázandó kérdésekről és a lehetséges következményekről Font Sándort kérdeztük.

Pontosan mely kérdésekre keres választ a bizottság? 

- Az általam benyújtott határozati javaslatban azt kértem, hogy álljon fel egy parlamenti vizsgálóbizottság, és tekintsen át két meghatározó időszakot. Az egyik a cukorgyárak privatizálása és ennek előkészítése 1988-89-től egészen a folyamat lezárulásáig. Magyarországnak ekkor 12 cukorgyára volt. Nézzük meg, hogy milyen feltételekkel kerültek ezek új tulajdonosaikhoz, és hogy miként teljesültek a szerződések. Tény, hogy mindegyik cukorgyárunk külföldi kézbe került, és mostanra egy kivételével valamennyit bezárták. A másik időszak, amely nyitott kérdéseket tartogat, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő néhány év. Mivel az unióban a cukor előállítása, illetve a cukorrépa termesztése kvótához kötött tevékenység, Magyarország esetében is megállapították ezt a számot, ami – az akkori cukorrépa termelési mutatóik figyelembevételével – 2004-ben 400 ezer tonna volt. A 300 ezer tonnás éves fogyasztás mellett ez exportáló pozíciót jelentett számunkra. A következő fontos állomás 2006 volt, amikor a dán származású Mariann Fischer Boel javaslatára valamennyi tagország cukortermelési kvótáját csökkentették, mondván: onnan kell cukrot vásárolni, ahol a legolcsóbb. A tagországok tiltakozása ellenére végül mindenki lemondott az addigi cukorkvótájának 5-20 százalékáról, míg Magyarország nem kevesebb, mint 300 ezer tonnáról. Ez többek között a százéves hagyományokra visszatekintő magyar gyárak bezárásához vezetett. Eltelt néhány év, és miközben egész Európa a brazil cukorra rendezkedett be, ők úgy döntöttek, hogy a bioetanol alapanyagának gyártására állnak át, függetlenítve ezzel magukat a gázolaj emelkedő világpiaci árától. A következmény – a cukorár csaknem száz százalékos emelkedése – ismert. 

- Kik alkotják majd a bizottságot, és milyen munka vár a tagjaira?

- Paritásos bizottságról van szó, vagyis a kormánypárti és az ellenzéki képviselők fele-fele arányban képviseltetik magukat. Ez 4 Fidesz-es, 2 KDNP-s, 2 MSZP-s, 2 Jobbik-os, 1 LMP-s és egy 1 független képviselő tagot jelent. Az előterjesztés vitája jelenleg is tart, várhatóan a következő hetekben eljutunk a végszavazásig. Ezt követően mindegyik frakció megnevezi az általa delegált bizottsági tagot. Miután a bizottság felállt, megjelöli a vizsgálandó területeket és meghatározza, hogy kiket szeretne meghallgatni, milyen iratokat akar bekérni. Intenzív üléssorozat várható, hiszen 90 nap áll rendelkezésre, hogy megszülessen a jelentés. 

- Az eredmény függvényében milyen intézkedésekre kerülhet sor? 

- Azt teljes mértékben az Országgyűlés dönti el, hogy mit kezd a jelentéssel. Végső soron további vizsgálatok és felelősségre vonás is szóba kerülhet. Előfordult már az is, hogy a bizottság nem volt képes a jelentésben többségi szavazattal megállapodni. Ilyenkor az ügy megreked. Én bízom benne, hogy ezúttal nem így lesz. Az élelmiszer szektor egyik emblematikus területének átvizsgálása egyfajta bevezetés lehet a teljes élelmiszer szektor privatizációjának áttekintéséhez.  

- Tehát a „cukor bizottság” tevékenységét felfoghatjuk úgy is, mint a privatizációs folyamatok felülvizsgálatának előkészítését?

- A cukor olyan végtermék, amivel minden állampolgár találkozik, az árának elszabadulása pedig sok tekintetben precedens értékű folyamat, ami számos kérdést felvet. Tény például, hogy a történtek ellenére is lényegesen olcsóbb a termék más országokban, amelyek szintén Brazíliából vásárolnak, így például Ausztriában és Szlovéniában. A bizottság vizsgálatának ezekre az aspektusokra is ki kell térnie, feltehetően tehát kérdéseket intéz majd a Gazdasági Versenyhivatalhoz, a Fogyasztóvédelmi Hivatalhoz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz is.  Tóth Tímea  

Font Sándor: A cukorszektor átvizsgálása bevezető lehet a teljes élelmiszerszektor privatizációjának áttekintéséhez.

Magyarországnak a rendszerváltáskor 12 cukorgyára volt. Mára egy kivételével mindet bezárták, a cukor ára pedig elszabadult.