Öngondoskodunk, vagy csodára várunk? (2. rész) Nyomtatás
2011. április 12. kedd, 13:23

Felértékelődik-e az öngondoskodás szükségessége, tettem fel a kérdést előző cikkemben. A válasz a tendenciákat figyelembe véve egyértelmű igen.


Kitértem a közeli (2030) és a távolabbi (2050) jövő nyugdíjrendszerhez vonatkozó változásaira, a kilátások tükrében alternatívákat ismertettem, foglalkoztam az önkéntes nyugdíjpénztárral, és említést tettem a személybiztosításokról, mint alternatíváról.

Megállapítást nyert, hogy a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjrendszer bizonytalansága a saját részről történő takarékoskodás szükségességét vetíti előre, amennyiben az aktív életszakaszban megszokott körülményeket, életvitelt kívánjuk a későbbiekben is élvezni.

A személybiztosításokban történő gondolkodáskor a kérdés örök. Hogyan, mekkora összeggel kezdhetem, milyen további lehetőségek közül választhatok, számomra melyik a legmegfelelőbb?

Az öngondoskodás esetében nagyon lényeges szempont, hogy milyen időtartamban gondolkozunk, életpályánk melyik szakaszában vagyunk.

Beszéljünk bővebben a személybiztosításokról. Vannak kombinált termékek, melyek több célra nyújtanak fedezetet (pl. takarékoskodás mellett balesetből eredő védelem), vannak melyek csak egy szolgáltatást nyújtanak (pl. haláleseti szolgáltatás), vannak, melyekre csak egyszer kell díjat fizetni, és vannak olyanok ahol a díjfizetés (megtakarítás) folyamatos, rendszeres. Dönthetünk a szakaszos, több egymást követő időpontban történő pénzfelvétel (megtakarítás) mellett, de dönthetünk a kockázatosabb befektetésekhez kapcsolódó megtakarítás elindításában is.

Nézzük korcsoportonként:
Minél fiatalabb személyről van szó, annál kevésbé érdekelt a megtakarítások indításában. Pedig az időben kezdett tőkefelhalmozási ciklus alacsony összegekből is megoldható.
Javaslatom: Céljait bontsa szakaszokra (életciklusokra) és azokat lépésről lépésre valósítsa meg (pl: több egymást követő időpontban történő összegyűjtött pénz felvétele).

45 éves korig mindenképpen javasolt személybiztosítási konstrukcióban is gondolkodni.
Több ok is szól mellette. Az egyik: kombinált termék esetén nem csak felhalmozási (tőkegyűjtés) időszakról beszélünk, hanem biztosítási fedezetet is vásárolhatunk baleseti, rokkantsági, haláleseti kockázatokra milliós nagyságrendű fedezet mellett havi 2000 Ft körüli összegért (4 doboz cigi ára).

A másik ok. A szerződés lejáratakor tetemes összeg is összegyűlhet, melynek további sorsáról majdan felelős döntést kell hoznunk. Gyermekem tanulmányait finanszírozom, új autót veszek, vagy folytatom a tőkefelhalmozást. 45 éves korig milyen hosszú takarékoskodási időben érdemes gondolkodni? Ez a kitűzött céltól, a választott befektetési politikától is függ, de általában a 10-15 éves időtartam lenne célszerű.

45 éves kortól a jelenlegi rendszer szerint még 20 év van a nyugdíjig. Ez a korcsoport is válogathat a számára kifejlesztett termékek közül. Itt a motiváció már más. Egyre többet gondolunk a békés időskorra. Ennek megalapozásához garantált hozamú és befektetési alapokhoz kötött megtakarítási lehetőségek is a rendelkezésünkre állnak, melyek egyénre szabott igényeket elégítenek ki.

Legvégül egy kis statisztika:
Nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2009-ben: 3.007.535 fő, a lakosság 30,2%-a. Az átlagos nyugdíj összege 79.033 Ft. (forrás: www.ksh.hu).
Jövőnkre nézve kilátásaink cseppet sem rózsásak. Csak magunkra számíthatunk. Kezdjen időben gondolkodni, gondoskodni önmagáról!


Fuchs Tibor
Az Ön szakértő partnere
Biztosító iroda Petőfi tér 9.
78/514-083