Nyugat-Európa számos országában elegánsan megél, aki szőlőt termel, netán borászkodik. Hazánkban azonban immár évek óta létbizonytalanság jut a gazdáknak – emlékeztet Font Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, amikor az utóbbi időszakban megszaporodó, borászati üzemekben zajló hatósági vizsgálatokról és ezek hatásairól kérdezem.
- Most elindult egy folyamat, ami nagy fájdalommal jár. Hosszú ideje panaszkodunk magunk is, és hallattunk segélykiáltást, amiért a gazda a szőlő kivágásában érdekelt.

Ezt a térséget különösen érzékenyen érintik az ágazatban tapasztalható nemkívánatos jelenségek, hiszen jelentős megélhetési forrása van veszélyben. Mindezeknek a jelzéseknek a hatására az új kormány egyik első lépése volt, hogy az olasz bort importáló vállalkozásokat tüzetesen megvizsgálta.

Ennek során azonban sajnos nem csak az olasz borral, hanem a többi betárolt termékkel kapcsolatban is merültek fel gondok. Mindez nem vet jó fényt a térségre, függetlenül attól, hogy ma még nem lehet tudni, hogy mi lesz a vizsgálatok, eljárások végeredménye. Hiszen szólnak arról is hírek, hogy szabálytalan volt a mintavételezés.
A lényeg azt gondolom mégis az, hogy soha többet ne történhessen meg az, ami eddig történt. 

A helyzet nagy vesztesei ezúttal is – mint már annyiszor – a térség becsületesen dolgozói gazdái, termelői lehetnek.
- Főleg a nagy hektárszámon termelőket és a térség törékeny presztizsét féltem. Az említett ellenőrzésekre válaszul több borász felfüggesztette a kistermelőktől a bortételek felvásárlását. Azt gondolom, hogy ez rövidtávú politika. Az adatok tanulsága szerint Magyarország az utóbbi 40 esztendő egyik leggyengébb termésmennyiségét hagyta maga mögött 2010-ben.

Ez azt vetíti előre, hogy átlagos kereslet esetén március környékén borhiány lesz. Az eddigi tapasztalatok szerint 3-3,2 millió hektoliter bor fogyott el évente, további 400-600 ezer hektoliter pedig exportra került. A mostani 2,5 millió hektoliteres termés jól mutatja tehát, hogy jelentős, 800 ezer hektoliternyi borhiány várható.

Ezt persze be lehet hozatni importból is, azonban ebben az esetben komoly ellenőrzésekre kell felkészülni, és eddig már több bortétel forgalomba kerülését tiltotta meg a hatóság számlázási, vagy beltartalmi hiányosságok miatt. Azzal tehát, hogy a borfelvásárlással néhány cég megállt, komoly veszteség az érintett borászatnak, és jelentős devalválódás a térségnek.

Mi hozhat megoldást?
- Egy dolgot fontos leszögezni: a szőlőtermesztés helyett nem tudunk ajánlani más alternatívát a gazdálkodóknak. Évszázados kultúráról van szó, ami az adott talaj- és klímaviszonyok között remekül működött nemzedékeken keresztül. A szőlőtermesztésnek van létjogosultsága és jövője a térségben. Ehhez azonban elkerülhetetlen, hogy a szőlőtermelők és a borászatok kapcsolata harmonikus legyen, különben egymást teszik tönkre.

A jelen helyzetben a borászatoknak fel kell ismernie, hogy szükségük van a termelőkre, ellenkező esetben nem lesz annyi szőlő, amire alapanyagként számítanak. Két olyan nehéz év után, mint amit magunk mögött tudunk, komoly veszélye van annak, hogy elveszítjük a szőlőtermesztési alapunkat, amennyiben az érintettek továbbra is gyengítik egymást, ahelyett, hogy összefognának a közös ügyért.