Lakóházak váltak lakhatatlanná, több idős egyedülállót kellett rokonoknál, ismerősöknél elhelyezni – kaptuk a hírt Oroszi István páhi polgármestertől, aki az utóbbi heteket a mentéssel, a belvízvédelmi munkálatokkal töltötte. Január 12-től elrendelte a másodfokú belvízvédelmi készültséget Páhin az önkormányzat.

A településnek szinte nincs olyan belterületi szakasza, amelyik ne lenne gondban a magas talajvízszint és a rázúduló csapadék okozta belvíz miatt.

- A legnagyobb probléma, hogy a belterületi árkok nincsenek összekötve a befogadó csatornákkal - hangsúlyozta Oroszi István (képünkön). - Ezt kellene minél előbb kialakítani. Kizárólag végleges megoldásban szabad gondolkodni, ezért egy belvíz elvezető terv készítésén munkálkodik a képviselő testület. Decembertől szinte folyamatosan tárgyalunk a témában, keressük a legjobb megoldásokat.

Az önkormányzat minden utcában, ahol szükséges volt, azonnal megkezdte a vizes árkok ásatását, hogy a vizet legalább a faluból kitessékeljék a külterületi termőföldekre.
- Menteni kell, ami még menthető! – mondta a falu vezetője. Nem kérdéses, hogy elsődlegességet élvez az emberi élet megóvása. Öt házban így is visszafordíthatatlan károkat okozott a belvíz. A vert vagy vályogfalú épületek feláztak, majd a falak megmozdultak, és életveszélyessé váltak a házak.

- Amint a hírt megkaptuk, hogy idős, egyedülálló személyek otthona került veszélybe, azonnal a helyszínre vonultunk – mondja Bukros Linda jegyző. - A Petőfi utca siralmas képet mutatott. Megroggyant házak, szétrepedezett falak szinte mindenütt.

Spiesz Viktor otthona kívülről nem is nézett olyan vészesnek, ám amikor bementünk a fejünk felett recsegett a tető. Döbbenetes volt, és egyben elkeserítő, hogy valakinek a háza, egy élet munkája használhatatlanná válik. Rövid idő alatt földönfutóvá téve a tulajdonosát. Az önkormányzat hosszas rábeszélésére kiköltözésre bírta a bácsit, aki egyelőre a saját udvarán lévő nyári konyhába költözött. Másokat a rokonok vettek magukhoz.

Két lakóházban, amit összeomlás fenyeget, nem laknak. Eddig ezek a legsúlyosabb károk. De mindenre fel kell készülnünk, hisz nem tudjuk, tavasszal mennyi „égi áldást” hoz még ránk a Teremtő – zárta gondolatait a jegyző.
Tótpál László saját utcafrontján segédkezett az önkormányzat által finanszírozott árokásóknak.

Nagyapáink azt mondták, télen kell a permetezőt javítani, a metszőollót meg nyáron. Így van ez az árkokkal is. A baj az emberek gondolkodásában van. Valamikor régen apáink hetekig jártak el a szomszédnak segíteni, hogy egymás földjéről elvezessék a vizet. Nem csak a sajátjukkal törődtek. Tudták, egymásra vannak utalva.

Tótpál László saját utcafrontján segédkezett az árokásóknak

Ha a szomszédtól lemegy a víz, majd tőlem is le fog – vallották. Most meg sokan a szomszédra eresztik a vizet. Az egyik falubéli azt mondta, tollat ragad, mert az önkormányzat az ő utcájukról még nem engedte le a vizet. Toll helyett lapátot vagy ásót vegyél a kezedbe – ajánlottam neki. Még jó, hogy az önkormányzatunk kellő takarékossággal gazdálkodik. Mert most, a bajban azonnali segítséget tud adni a lakosságnak.

A belvíz a Kis-Páhi tanyavilágot sem kerülte el. Ott a korábban zúzott kővel leterített utat úgy alámosta a víz, hogy csak traktorokkal, vagy nagyobb kerülőkkel tudták a házaikat megközelíteni a lakók. A bel és külterületen végzett eddigi munkálatok – árokásás, vízszivattyúzás, átereszek lerakása – több mint egy millió forintjába kerültek a páhi önkormányzatnak.