Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában tett látogatást Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnökének meghívására tett körútja során gazdákkal, kistermelőkkel találkozott. A velük folytatott közvetlen beszélgetés témáját az új kistermelői feldolgozási és értékesítési rendelet, valamint a kettős élelmiszerbiztonsági törvény életbe lépése adta.

A gazdáknak kiváló kitörési lehetőségnek ígérkezik az új szabályozás - mondja Font Sándor, kistérségünk országgyűlési képviselője.
- Az unióba belépésünk után a most leköszönt kormány egy olyan rendszert hozott létre, amely lehetetlenné tette, hogy a kisgazdasági környezetben előállított élelmiszert forgalomba is hozzuk. Ez főként az úgy nevezett HACCP rendszerhez való kötéssel oldotta meg, vagyis tiltotta meg.

Gyakorlatilag lehetetlenné tették a megvalósítást, mert olyan feltételeket írtak elő, amelyeket csak a nagyüzemek tudtak teljesíteni. Az unió nem követelt meg ilyen szigorú előírást mindenkitől, csak azoktól, akik exportra illetve bizonyos hatótávolságon túl, vagyis nagyüzemi módon állítottak elő élelmiszert.

Azt pontosan láttuk, hogy az uniós államokban, mint például Ausztriában, Olaszországban vagy Németországban úgynevezett házi kisüzemi rendszerben, ahol saját állataik vannak, minden további nélkül feldolgozhatják annak a kecskének, birkának, tehénnek a tejét, ezekből különböző ételeket készíthetnek, és azt rögtön piacra is adhatják, vagyis ott helyben, saját kis boltjában értékesíthetik.

Nálunk ezt gyakorlatilag megtiltották, és ezzel megölték a klasszikus kisüzemi, a hagyományos ételek előállítását ismerő gazdálkodóknak a működését. Ennek aztán drasztikus következménye lett az állatlétszám csökkenése.

Az új rendelet nem tesz mást, mint az unió ezen megengedő szabályát alkalmazza, amely kimondja, hogy akik saját célra, illetve kis mennyiségű értékesítésre termelnek, és nem fogják viszonteladói hálózatba bevinni, továbbá nem akarják exportáltatni termékeiket, rájuk nem vonatkozik a HACCP nagyon szigorú, uniós normatíva rendszer. Hanem egy egyszerű környezetben, csökkentett kötelezettségek betartása mellett értékesíthetik termékeiket. Hozzáteszem, itt a fogyasztónak is van felelőssége.

Neki tudnia kell, hogy ez a termék egy kisüzemi területről származik, ahol nincs az a nagyon magas, HACCP biztonsági szintű előírás, amely sokszor értelmetlen is – jegyzi meg Font Sándor. Hanem a klasszikus, magángazdai környezetben, annak az ismert tisztaságával és a magunk által megszabott élelmiszerminőségi garanciákkal került előállításra a vásárolt termék. Ennek egy nagyon nagy garanciája az, hogy a gazda is általában abból eszik, amit egyébként elad. Nyugaton ez olyannyira ismert, hogy több gazdagenerációnak folyamatos vásárlóköre van. A városból gyakran kijárnak falura, vidékre vásárolni.

Azért minden gazdának javaslom, hogy az illetékes élelmiszerbiztonsági hatósággal vegye fel a kapcsolatot, hogy megtudja, mi az, amit természetesen neki is be kell tartani, és melyek azok a szabályok, amelyek már nem vonatkoznak rá. Egyébként az őstermelőkre vonatkozó adójogi szabályokban változást ez a rendelet nem hoz magával. Aki saját maga által termelt élelmiszert kíván a rendeletnek megfelelő körzethatáron belül értékesíteni, az csupán nyugtaköteles, számlát nem kell adnia. Valamint a bevételi nyilvántartási lapon vezetnie kell az értékesítésből származó bevételét.


A törvény:
A kistermelői rendelet legfontosabb módosítása, hogy az állati alaptermékek (tej, tojás, nyers hús, stb.) és a feldolgozott termékek (sajt, lekvár, kolbász, stb) közvetlenül értékesíthetők a végső fogyasztó részére az előállítás szerinti megyében, Budapesten, vagy a gazdaságtól számítva 40 km távolságon belül boltokban, vendéglátó egységekben és a közétkeztetésben is.

Az új szabályozás szerint ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágásánál a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél ezután nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni. Legfeljebb heti 50 darab házi tyúkféle, 25 darab vízi-szárnyas vagy pulyka, illetve 13 darab nyúlféle vágásánál.
Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágást, a disznótort.

A falusi vendégasztal szolgáltatásnál, és a rendezvényeknél a hatóságnak történő bejelentés mellett lehetőség nyílik az ellenőrzött állományokból helyi/házi vágás elvégzésére, a hús helyben való elkészítésére, valamint helyben fogyasztás céljára történő értékesítésre.

Az ökörsütés, birkapörkölt, házi disznótor a falusi vendéglátónál és a rendezvényeken is engedélyezett, és kistermelő is végezhet falusi vendégasztal szolgáltatói tevékenységet. A kistermelő évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 (18 hónaposnál fiatalabb) kecskét és 2 saját (30 hónaposnál fiatalabb) szarvasmarhát vághat le így házilag, s készítheti el a fogyasztók részére.