Get Adobe Flash player
Egy asszonynak két eladó lánya Nyomtatás E-mail
Írta: sajtoteam   
2017. augusztus 08. kedd, 07:14

Kalocsa népzenei örökségét népszerűsíti a Csík Zenekar

A XXI. Dunamenti Folklórfesztivál legsikeresebb programeleme volt az érsekkerti szabadtéri színpadnál tartott Csík Zenekar koncertje. A Kossuth díjas magyar népzenei együttes lassan 3 évtizede meghatározó alakja a zenei életnek.

Nem véletlen, hogy az ezredfordulón az olimpiai játékokat kísérő kulturális programokon a Csík János vezette együttes mutatta be Magyarország kultúráját Sydneyben. A Quimby „Most múlik pontosan” című dalának feldolgozása pedig addig nem látott átütő sikert hozott az együttesnek, akik több hazai könnyűzenei kiválóság dalát ültették át népzenei alapokra. Sokan ennek köszönhetően találkoztak a népzene azon tiszta forrásával, melyet Csík Janikáék munkásságukkal példaértékűen őriznek, ápolnak és továbbadnak. Ezen továbbörökítésnek volt jelentős állomása Kalocsa, hiszen 7 évvel ezelőtt Csík János a zenekar megalapítója a Hétszínvirág Alapfokú Művészetoktatási Intézményben hangszeres népzenét tanított hegedűn és aktívan közreműködött a zenei tagozat megalapításában.

- Utoljára több mint 10 évvel ezelőtt adtunk itt koncertet, de nagyon sok jó emlék köt a városhoz – eleveníti fel a múltat Csík János. A régi, hagyományos folklórfesztiváloknak kiemelkedő helyszíne volt Kalocsa. Szerettem itt. Az akkori fesztiválokon a hagyományőrzőkkel léptünk fel, sokat mulattuk és jó szívvel gondolok ezekre az időkre. Csakúgy, mint arra, mikor a városban jó néhány évig tanítottam hangszeres népzenét. Ez idő alatt számos jó emberrel találkoztam.

Most az ország egyik legrégebbi folklór fesztiválján vagyunk. Befolyásolja ez a mai koncert repertoárját?

- Amikor szerte a világban jártunk, főként a magyar nyelvterületeken voltunk és az ott élő magyaroknak kellett a hazaszeretetüket, hovatartozásukat erősíteni, honvágyukat enyhíteni, ha kellett a lelküket is megsimogatni. Nagyon kellett tudni, hogy mit és hogyan játszunk. A szigetfesztiválon úgy játszottunk népzenét, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. És ez minden helyszínnel így van. Kalocsáról elmondhatjuk, hogy még mindig a hagyományőrzés oszlopos helyszínén vagyunk. A műsor szerkesztésénél így mindenképp szerepelnek azok a dalok, amelyek elsősorban a hagyományainkról szólnak. Ugyanakkor a könnyűzenei világ lüktetését is bele kell mindebbe építeni, mert nagyon sokan csak így találkoznak a népzenével.

A kalocsai hagyományok, a néptánc, a népviselet kiemelkedő helyen szerepel nemcsak a Szellemi Kulturális Örökség listáján, de a hungarikumok közt is. Ehhez szorosan kapcsolódik a kalocsai népzene is. Talán a legautentikusabb szaktekintélynek van lehetőségem feltenni azt a kérdést, hogy mit adott Kalocsa a magyar népzenének?

- A környéken nagyon sokáig a néptánc csoportok mellett fúvósok játszottak. Közel fél évszázada van az, hogy vonós kísérő zene is segíti a táncosokat. Annak ellenére, hogy a magyar táncház mozgalom főként Erdély és az ottani falvak zenéje felé tolódott, itt mindig megmaradt, hogy van „Kismagyarország”. Ez a kultúra ugyanolyan fontos és ezt nem szabad elfelejtenünk a zenében sem. Ezt igazolja, hogy a kalocsai hagyományok a mai napig életben vannak a kultúra és a divat világában éppúgy, mint a mi zenénk világában is. A kalocsai katonadalokat évek óta elképesztő sikerrel viszünk szerte a világba. Ezen népszerűségnek köszönhetően egy 5 fős fúvószenekarral ötvözve adtuk elő őket legutóbb Budapesten, de most megyünk a Csángófesztiválra és oda is visszük ezt a programelemet.

Ezért volt elképzelhetetlen, hogy ezek a sikeres dalok, a csárdás és a friss mars, melynek Kalocsa a bölcsője, ne csendüljenek fel a XXI. Dunamenti Folklórfesztiválon adott Csík koncerten, ahol volt, hogy ezer ajkon csendültek az ismerős dallamok.

 


A cikkekhez és galériákhoz a hozzászólás csak regisztráció után lehetséges.

 

 
Hirdetés