Bakondi György és Font Sándor tartott fórumot Solton

Május 17-én, a nemzeti konzultáción feltett kérdések témájában életre hívott országjárás keretében Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója és Font Sándor országgyűlési képviselő tartott fórumot Solton.

A teltházas eseményt megelőző sajtótájékoztatón Bakondi György elmondta, hogy eddigi tapasztalata szerint a lakossági fórumokon való részvétel igen magas, amiből az szűrhető le, hogy az embereket nagyon is foglalkoztatja a migráció kérdése. Nemcsak szép számmal vesznek részt a párbeszéd lehetőségének teret adó eseményeken, de azon aktívan kérdeznek, tájékozódnak és véleményt formálnak. Ennek is köszönhető, hogy a nemzeti konzultációs kérdőívet eddig másfél millióan küldték vissza. Ez azt támasztja alá, hogy ebben olyan kérdések vannak, amelyek érdeklik az embereket. Ilyen rezsicsökkentés, a munkahelyteremtés illetve a bevándorlás témája, amelyekben más álláspontot képvisel Brüsszel és a magyar kormány.

Magyarország számára nem a bevándorlás jelenti a megoldást a demográfiai csökkenés megállítására

A bevándorlással kapcsolatban a belbiztonsági szakember ismertette, hogy ezek olyan 2015 óta látható, komoly számadatokat felmutató, következetesen végbemenő folyamatok, amelyeknek már középtávon is súlyos társadalmi politikai gazdasági és egyéb kihatásai lesznek. Elmondta, hogy a magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy a rászorulóknak védelmet kell adni, de nagy tömegek ellenőrizetlen beáramlását meg kell akadályozni. A válság övezetek problémáit nem szabad behozni Európába, azokat humanitárius segítséggel ott kell megoldani, ahol keletkeztek.

- A magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az illegális migráció nem jó. Ha valamely ország úgy gondolja, hogy a demográfiai problémáit, munkaerőigényét, legális migrációból akarja megoldani, ebbe Magyarország nem avatkozik bele. Tegye, lelke rajta. Mi nem így kívánjuk, megoldani a munkaerőigényünket és nem így kívánjuk megoldani a demográfiai fejlődés lehetőségét. Hanem jóval inkább családtámogatással, adópolitikával és más fontos lépésekkel, amelyet az utóbbi években a társadalom is megtapasztalhatott – mondta, nyomatékosítva, hogy Magyarország joggal várja el, hogy ne Brüsszel mondja meg azt, hogy kikkel kell együtt élnünk.

A migrációs ügyekért felelős uniós biztos, Dimitrisz Avramopulosz azon kijelentésére reagálva, miszerint jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban, mert amennyiben ezt nem teszik, kötelezettségszegési eljárást indítanak az érintett országokkal szemben, Bakondi azt mondta: ezek a kijelentések megnyugtatják a migránsokat, miszerint Európában mindenkinek van helye. Nem jók az ilyen kvótákkal kapcsolatos üzenetek, mert akár az úton levők, akár az indulást tervező migránstömegeknek ez hívó szó. Az ilyen kijelentések „szívóhatása” 2015 óta jól látható.

Napról-napra erősödik a bevándorlási nyomás a román-magyar határszakaszon

Bakondi György kérdésünkre a fizikai határzárak jelenlegi állapotáról és az ehhez kapcsolódó határszakaszokon érzékelhető aktuális helyzetről is beszámolt.

- Jelen pillanatban a legerősebb rezsimintézkedéseink a szerb-magyar határon vannak: két sorban kerítés, középen manőver út, erős technikai felszereltség, tranzitzónák. Itt tulajdonképpen a tiltott határátlépés lehetetlen. Kísérlet az van, de olyanok nem voltak, akik át tudtak volna jutni. Ezen kívül kerítés van a horvát-magyar határon, a jogi oltalom erre is kiterjed, ott is csak egy-egy illegális határátlépési kísérlet van, de azokat is elfogják a rendőri erők. Az elmúlt hétvége és az elmúlt napok tendenciája azonban azt mutatja, hogy folyamatos létszámnövekedés van a román-magyar államhatáron. Háromszorosára nőtt az illegális határátlépők száma. Nagy nyomás alatt vannak a román szervezeti erők, akik a hármas határ miatt széthúzták védőerőiket. Abból a szempontból megnyugtató a helyzet, hogy kiválóan tudunk együttműködni a román rendőri erőkkel, akik ez ideig minden általunk elfogott illegális határátlépőt visszavettek – tájékoztatott az aktuális helyzetről Bakondi, aki hozzáfűzte, hogy amennyiben szükséges, akkor Magyarország készen áll arra is, hogy a román-magyar határon kerítést építsen. Mindez nagyon rövid idő alatt elkészülne, hiszen a munkához a tapasztalat adott, a legyártott akadályrendszer, a föltérképezés és kijelölés valamint a tereprendezés megtörtént. De a szakember reményét fejezte ki, hogy erre nem kerül sor, mert egyelőre élő erővel őrizhető a határszakasz.

A sajtótájékoztató után kezdődő lakossági fórumon a jelenlévőknek Bakondi György felidézte a 2015-től tartó bevándorlási hullám főbb folyamatait, beszélt az annak hátterében álló okokról, Magyarország illegális migrációval kapcsolatos álláspontjáról és kitért a hazánkkal szembeni kettős mérce alkalmazásáról is. Más országok határain is van kerítés, például Franciaországban és Spanyolországban, vagy épp Ausztriában. Ez utóbbit nem kerítésnek, hanem „szárnyas kapunak” hívják. És ettől úgy gondolják, hogy akkor az már nem is kerítés, mondta.

- Mi magyarok úgy gondoljuk, hogy ami fehér az fehér, ami fekete az pedig fekete. Tehát a kerítés az kerítés. Teljesen mindegy, hogy van-e szárnya vagy nincs. Mégis bennünket támadtak azért, hogy mint a történelemben már oly sokszor, most is Európát védjük – mondta a szakember, aki beszélt az Európa szerte sokasodó terrorista merényletekről, és a jövőre vonatkozó bevándorlási hullámhoz kapcsolódó számadatokról is, majd a felmerülő lakossági kérdésekre is választ adott.

Meg kell védeni a rezsi- és adócsökkentést, ezekben a kérdésekben nem dönthet Brüsszel a fejünk felett

Font Sándor országgyűlési képviselő a nemzeti konzultáció kapcsán hangsúlyozta, hogy a migrációs vita kimenetele önmagában is sorsfordító kérdés nemzetünk és Európa egésze tekintetében. De a konzultációs kérdőív jelentősége még életbevágóbb. Ettől függ, hogy mekkora szavunk marad saját ügyeink intézésében, sorsunk saját kezünkben marad-e? Felhívta a figyelmet a kérdőívben található további kérdésekre is, mely a rezsicsökkentésről és a munkahelyteremtésről valamint az adócsökkentésről szólnak. Mint mondta, Brüsszel egyre több ügyben akar a fejünk felett dönteni. Ha az alapvető nemzeti kérdéseket elvonják Magyarországtól, az nem lesz jó a magyar embereknek.

- Reméljük, hogy az önök környezetében élők is fontosnak tartják, hogy a saját válaszukat megadják a konzultációs kérdésre, mert ezek a válaszok adják az erőt a kormányfőnek a következő uniós tárgyalásokhoz, melyekbe a magyar nép erejével felvértezve kell beleállni – mondta el az országgyűlési képviselő, aki zárszóként a fizikai határzár megépítése kapcsán elismerését fejezte ki az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet vezetőségének és személyi állományának.

- Igaz az itt élők csak másodlagosan, azonban így is szép számban kivették a részüket az első és a közelmúltban átadott második kerítés megépítéséből. Ezért köszönet jár a solti és állampusztai büntetés-végrehajtási intézet személyi állományának, akik erőn felül teljesítettek azért, hogy a megfelelő őrizetet biztosítsák a határon dolgozó elítélteknek valamint az intézetek vezetőinek, hogy megszervezték és kézben tartották a kerítésépítésből eredő többletfeladatokat. Hála Istennek, csak ennyi közünk van ahhoz, ami tőlünk 60 kilométerre történt és remélem, hogy a fizikai és jogi határzár a jövőben elegendő. Bízom benne, hogy Magyarország megvédi saját igazát és a jövőben este 10 óra után is nyugodtan sétálhatunk az utcán. Ezt viszont csak akkor tudjuk elérni, ha heroikus küzdelmünkhöz továbbra is biztosítják a támogató erőt – zárta a fórumot a képviselő.