A hagyományos technológiák mellett egyre nagyobb teret hódítanak a megújuló energiaforrások Magyarországon. Környezetkímélőek, függetlenítenek bennünket a központi energiaellátóktól, rendszeresen maguktól újratermelődnek, és 40-50%-os megtakarítást jelentenek.

A lakossági felhasználást tekintve a legnépszerűbbek az ún. hőszivattyús megoldások: a víz-víz rendszerű, a levegő-víz rendszerű és a talajszondás, azaz földhővel működő energiaforrások – mondja Romfa János, a megújuló energiahordozók kiskőrösi szakértője.

Nagy előnyük a hagyományos, gázos rendszerrel szemben, hogy jóval biztonságosabbak, hiszen itt nincs robbanás-, szivárgás- vagy gyulladásveszély, arról nem is beszélve, hogy sokkal gazdaságosabbak, és kímélik a környezetet.

A víz-víz rendszer lényege, hogy egy fúrt kútból kivont vizet átvezetik a hőszivattyún, ami kinyeri belőle a vízben tárolt hőenergiát, majd a folyadékot ismét visszavezeti a talajba. A berendezés kb. 500 %-os hatásfokkal működik, ami azt jelenti, hogy 2 kW villamos energia hozzáadásával 10 kW-ot tud termelni. Ezzel a technológiával egy 170 m2-es ház éves energiaköltségeinek az 50 %-át is megspórolhatjuk. Ennek az ingatlannak az éves fogyasztása kb. 5000 kW, amibe beletartozik a fűtés, a melegvízfogyasztás és a hűtés is. A vízenergia hasznosításával működő padlófűtés, egy kevés kiegészítő falfűtés és fancoil radiátorok használatával évi több mint 150 ezer forintot takaríthatunk meg.

A földhővel működő eljárás során egy szondát vezetnek le a talajba, és a hőszivattyú segítségével annak energiáját hasznosítják. A levegő-víz rendszereket (ahol a levegő hőenergiáját használják fel) leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a talaj adottságai miatt az előző kettő nem kivitelezhető.

Egyre népszerűbb a napelemes áramtermelés és a napkollektoros eljárás. A kollektor a víz felmelegítésével jelentősen, akár 40-50%-al is csökkenti a fűtési költségeket. A hőszivattyús technológiával működő berendezésekből jelenleg évi 800-1000 darabot adnak el Magyarországon. A megújuló energiával működő rendszerek ugyan drágábbak, mint a hagyományos megoldások, de alkalmazásukat az Unió is támogatja. Aki ilyen környezetbarát és gazdaságos rendszert szeretne beszereltetni, az akár 50 %-os állami támogatásra is igényt tarthat.