A közoktatásról szóló törvény módosításának értelmében az alsó tagozatban ismét érdemjeggyel osztályozzák majd a diákokat a következő tanévtől, és második osztálytól újra lehetőség lesz évismétlésre. A buktatáshoz pedig már nem kell a szülő beleegyezése. Ötödik-hatodik osztályban a nem szakrendszerű oktatás kötelező jellege is megszűnik.

- Örvendetes, hogy a törvény már nem teszi kizárólagosan kötelezővé alsó tagozatban a szöveges értékelést, de meghagyja a lehetőséget. Nagyon sok terhet rótt a pedagógusokra és jelentős anyagi kiadásokkal is járt az iskolának és nem hozta meg a remélt eredményt. Esetenként sem a szülők, sem pedig a gyermekek nem tudták megfelelően értelmezni a szakkifejezéseket, amelyek a személyiségi jogok védelmében sokszor virágnyelven fogalmazódtak. Elmarasztaló, bántó kifejezéseket nem írhattunk a bizonyítványba - mondja Horváth A. Gézáné, a KTKT alsó tagozatos nevelőközösségének vezetője.

- Az általános iskolák első évfolyamán, valamint a második évfolyamon félévkor továbbra is szövegesen értékelünk majd. De a második év végén és a felsőbb évfolyamokban ismét érdemjegyekkel osztályozunk.

Egyébként szöveges értékelés mindig is létezett, csak 2003 előtt a szülők ezt szóban kapták meg. A pedagógusok azelőtt is értelmezték a szülőnek, hogy az a bizonyos hármas osztályzat mit jelent: azt, hogy a poronty képességei közepesek, vagy azt, hogy valójában jó fejű, ám lusta gyermekről van szó.

- Mennyi plusz munkát jelentett az írásbeli szöveges értékelés a pedagógusnak?

- Például, egy 28 fős osztályban mintegy 20 órai munkát vett igénybe még a mondatbankból vett szöveggel is az értékelés, viszont, ha személyre szabottan írtuk meg, ez az idő kitolódhatott mintegy 40-50 órára is. A számítógépbe írt értékelést több példányba is ki kellett nyomtatni, hiszen csatoltuk a bizonyítványba és az anyakönyvbe is, ami iskolai szinten nem kevés anyagi ráfordítással járt.

- A buktatás eltörlését annak idején azzal indokolták, hogy így négyévnyi lehetőséget kap a gyermek a felzárkózásra. Most ismét buktatható az, aki nem felel meg a követelményeknek. Melyik jobb?

- A buktatás a diák javát szolgálja. Így erősebb alapismeretekkel haladhat a felsőbb évfolyamok felé. Az évismétlés eltörlése azt sugallta némely tanulónak, hogy nem kell a kötelességét teljesíteni, hiszen akkor sem bukik meg, ha nem tanul. A gyermekekben már az iskolásévek elején ki kell alakulnia a tudni akarás, az érdeklődés és a megfelelés vágyának ahhoz, hogy önálló tanulásra, kutatómunkára is képes legyen. Az első két osztályban a tanulási képességek, részképességek megszilárdítása történik, akinél ez nem megfelelő, csak halmozni fogja a hátrányokat, de nem tudja, vagy csak nagyon nehezen tudja leküzdeni. Az a ház, amelyet alap nélkül falaztak fel, előbb-utóbb összedől. Így van ez a tanítási-tanulási folyamatban is.

- Jelen pillanatban az oktatási törvény módosításában az osztályzás és a nem szakrendszerű oktatás változtatása került előtérbe, de a szakképzésben is lesznek változások és tervezik az integráció és a finanszírozás rendszerének átalakítását is – mondja Orcsik Attila, a Kiskőrösi Térségi Közoktatási Társulás igazgatója. - Szó van egy minimális tanulói létszám meghatározása mellett a kisiskolák visszaállításáról is.

- Hogyan alakulhat a finanszírozás?

- A kormány azt szeretné, hogy a pedagógus ismét közvetlen állami alkalmazott legyen, ne az önkormányzat legyen a fenntartó és meg akarják szüntetni a fejkvótát. Hogy ki fogja majd a rendszert irányítani, az még nem látszik. Azt viszont nagyon jónak tartom, hogy nem a gyermeklétszámtól teszik függővé a finanszírozást. Az őszi tanévkezdést még bizonyosan nem érinti ez a változás, hiszen legalább egy év kell ahhoz, hogy teljesen kiforrjon a tervezet és a költségvetési törvénnyel is összhangba kell hozni az új rendszert. Ez nem egynyári munka.

- Elképzelhető, hogy a KTKT mint oktatási társulás meg fog szűnni?

- Még nem tudjuk. Az elképzelések körvonalazódása után derül csak ki, hogy feleslegesen, vagy előre dolgoztunk négy esztendőt. Amennyiben a tankerületek bevezetésére sor kerül, ez nagyjából megfelelne a mi rendszerünknek, ha pedig közvetlen állami irányítás alá kerülnek majd az iskolák, nem lesz értelme a társulásunknak. Egyelőre mindkét verzióról hallani. A KTKT előnye, hogy a munkaerő utaztatásával nem kellett a települési önkormányzatoknak leépítésekben gondolkodni és a kisebb iskolákban a szakos ellátottság javult. A zártság viszont nem teremtett lehetőséget új pedagógusok felvételére, új állás csak akkor keletkezett, ha valaki nyugdíjba ment, vagy elköltözött. Jelen pillanatban nincs is üres pedagógus állás az oktatási társulás intézményeiben és a közeljövőben valószínűleg nem is lesz.

Boda Zsuzsa