Harmincadik érettségi évfordulójának találkozóját tartotta nemrégiben a gimnázium 1980-ban végzett G IV. B műszaki rajz- gyors és gépíró faktos osztálya - Lehoczkiné Berta Matild, Bugyi Kornélia, Tormáné Frei Ilona, Gajdácsi László, Gyepes Zsolt, Kissné Háló Hilda, Horváth János, Ispánovity Tibor, Ivanics László, Tétiné Jónás Aranka, Deliné Juhász Julianna, Nagyné Kozma Ildikó, Körmendi Etelka, Krizsánné Markó Anikó, Nagy Gabriella, Boda Nagy Zsuzsanna, Orcsik Ágnes, Paskó Szilvia, Radvánszki Tibor, Szabó Ferenc, Bolváriné Szebelédi Erika, Takács Tibor, Kissné Torgyik Katalin, Gelencsérné Torma Sarolta, Ambrusné Varga Andrea, Varga Gábor, Vári Edit, Frittmanné Volák Gabriella, Tóthné Zöldág Irén, Vicziánné Zsálek Szilvia

A szervezés már tavasszal megkezdődött: először Ambrusné Varga Andrival állítottuk fel a stratégiát, majd egy merészet gondolva a Kurtában le is foglaltuk az időpontot. Pesti Judit tanárnő, egykori osztályfőnökünk szerencsére ráért a kérdéses napon, így kezdetét vehette az érdemi szervezőmunka.

Nem túlzok, ha azt mondom, ennyire még soha nem vártam az osztálytalálkozót, és mint azt elmondták, ezzel így voltak a többiek is. Az idő múlásával átértékelődött az élet, mára megtanultuk becsülni a gondtalan diákéveket. Átestünk a csalódásokon, a buktatókon, végigéltünk sok mindent, amit gyerekfejjel elképzelni sem tudtunk. Örömet, bánatot, szép éveket, keserű perceket.

A harmincadik évfordulós osztálytalálkozóra lecsendesednek a dicshimnuszok, az osztálynévsor szerint haladva már senki sem számolt be világmegváltó tetteiről, anyagi gyarapodásról, gyermekeinek egyedülálló kiválóságáról. Csak szerényen elmeséltük az elmúlt öt év történetét, és inkább felelevenítettük az egykori diákcsínyeket, tanárainkat, közös élményeinket.

A beszélgetést este a Kurtában folytattuk, kivetítettük a gimis évek alatt és az osztálytalálkozókon készült képeket, persze mindezt „zsebkendőt nem kímélő” zenei aláfestés mellett.

Jó volt ismét hallani a régi jól ismert hangokat és feleleveníteni, újra átélni diákéveink élményeit. Nem láttuk a megőszült hajszálakat, az idő barázdáit az arcokon, egy napra kiszakadtunk a mókuskerékből, és visszautaztunk a múltba. Közben pedig rádöbbentünk az idő visszafordíthatatlanságára és úgy gondolom, nemcsak bennem világosodott meg az összetartozás jelentősége.